A régióhoz képest is rosszul teljesít a magyar felsőoktatás
Megjelent a világ egyetemeit rangsoroló sanghaji lista (ARWU), az elmúlt évekhez hasonlóan nincs okunk örülni. A magyar egyetemek maradtak, ahol voltak, regionális versenytársaik pozíciója is alig változott, így maradtunk a posztszocialista térség másodvonalában – írja az Egyetemi polgár blog, az ELTE oktatója, Fábri György blogja.
A Zágrábi Egyetem pozícióvesztése és a Varsói Egyetem visszatérése az első négyszázba – ennyi a változás térségünkben. Vagyis az alapvetően a (természet)tudományos teljesítményre alapozó ARWU szempontjai szerint továbbra is megmaradt a volt szocialista országok leszakadása Európához képest. A top 300-ba mindössze két (a prágai Károly Egyetem és a Belgrádi Egyetem), a top 400-ba négy, a top 500-ba pedig hat egyetem került be a régióból. Ahonnan összesen nyolc egyetemet vesz figyelembe az ARWU, miközben csak Ausztriából négyet.
Fotó: Merész Márton
A magyar intézmények pozíciója sem változott, az ötszázban nincs magyar egyetem. Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem egyaránt az 501–600-as csoportban vannak, a harmadik figyelembe vett hazai intézmény, a BME pedig a 701–800-as csoportban. Pedig három éve az ELTE még a top 400-ba tartozott. Vagyis a hazaiakat a kelet-közép-európai egyetemek második harmadának a végén tartják számon, egyértelműen és tartósnak tűnően lemaradva Prága, Varsó és Krakkó mögött – állapítja meg a blog.
A szakterületi listákon sokkal jobb a helyzet, hiszen például a matematikai területen az ELTE a 101–150-es csoportban, a BME a 201–300 közöttiben szerepel. Fizikában az ELTE és a Debreceni Egyetem a 201–300 között található, míg kémiából, földtudományokból, ökológiából nem találni magyar egyetemet.
Az orvosi tudományokban a Semmelweis Egyetemnél a térségben csak a Károly Egyetem kap jobb minősítést, de a gyógyszerkutatásokban a szegedi orvoskar a 4001–500-as csoportban szerepel. A Semmelweis Egyetem az élettudományokban is jelen van. A műszaki tudományokban az informatika, elektronika, mechanika, anyagtudomány területén a Műegyetem jegyzett listaszereplő.
A társadalomtudományokban az észrevehetőségünk még csekélyebb: a közgazdaságtanban a CEU a 151–200-as csoportban található egy román intézménnyel, a politikatudományokban a 101–150 között, egy észttel közösen.
A módszertan
Egy egyetem teljesítményét meglehetősen nehéz mérni, ezért sokféle metodika létezik rá. Az ARWU a tudományos teljesítményt veszi alapul, például olyanokat, hogy az egyetemen tanító oktatóktól hány publikáció jelent meg szakfolyóiratokban egy adott időszakban, azokat hányszor idézték. A lista tehát jelentősen túlértékeli a kutatási eredményeket, tudományos publikációkat, különösen a természettudományosokat. Az oktatás színvonaláról ezért valójában nem sokat lehet megtudni. Az viszont a rendszerszintű problémákról árulkodik, hogy hogy a hazai intézmények minden listán rosszul szerepelnek.
