A Playboytól a miniszterelnökségig
Tizenöt-húsz év szakmai, lehetőleg vezetői gyakorlatot, diplomát, idegen nyelv ismeretét, de legfeljebb 30-35 éves kort igénylő álláshirdetésekkel találkozunk szinte naponta. Míg a jelentős gyakorlattal bíró, ám 50 körüli – képzett – szakemberek egyre nehezebben találnak munkát. Számukra is ideális megoldás lehet, a hazánkban csak néhány éve megjelent interim menedzser szakma.
Az interimekre kifejezetten igaz, hogy „idősebbek is elkezdhetik”, s akár 50 fölött sem késő ezt az utat választani, mert e területen a tapasztalat kiemelt szerepet kap. De hogy mit is csinál egy interim menedzser, arról Virágh Rajmundot, a Hammel & Hochreiter I.C. Kft., illetve az Interim Menedzser Akadémia ügyvezetőjét kérdeztük.
– Bár sok a hasonlóság a tanácsadó és az interim menedzser feladata között, van egy lényeges különbség, előbbi csak javaslatot ad, míg utóbbi részt vesz az operatív munkában – kezdte Virágh Rajmund. – Vezető hirtelen távozásakor, szülési szabadság, netán a vezető betegsége idején lehet szükség ideiglenesen interimre, amíg az adott cég megtalálja a megfelelő utódot, vagy vissza nem tér a régi. Két egymástól nagyon eltérő területről mondok példát: tavaly decemberben Christine Hefner lemondott a Playboy elnök-vezérigazgatói pozíciójáról, míg az utódát keresték, Jerome Kernt nevezték ki interim non-executive elnöknek. A politikában is találkozhattunk interim menedzserrel, a cseh köztársasági elnök, Vaclav Klaus áprilisban Jan Fischert nevezte ki miniszterelnöknek, aki így interim miniszterelnökként vezette az országot az idő előtti választásokig. A kvázi helyettesítés mellett sokszor egy adott projektre, úgy, mint cégösszeolvadás, új termék bevezetése, racionalizálás stb. szerződtetnek interimet.
Mi az előnye az interim menedzsernek?
A legfontosabb, hogy amikor egy vezetőt váratlanul pótolni kell, akkor azonnali megoldást jelent, többet tud, mint amennyit a pozíció megkövetel. Így nem kell betanítani, s van idő kiválasztani az utódot, miközben nincs fennakadás sem. Ugyan nem kizárt, hogy az interim megmarad az adott pozícióban, de a többség időről-időre új feladatot keres. A cég számára az is előny, hogy az interim után nem kell fizetni a közterheket, nem kell kocsit venni/bérelni és fedezni annak, vagy éppen a mobiljának a költségeit, az interim nem kap bónuszt, nyereséget, nem részesül a cafeteria rendszerből, de szabadság, betegállomány idején sem kerül semmibe. Az interim ugyan komoly napidíjat kap, de csak a ledolgozott napokat számlázza ki.
Mindenki alkalmas erre a pályára? Lehet ezt tanulni?
Nem! Nyilván fontos a tudás és a tapasztalat, de nem elég, ha valaki csak jó szakember. Az interimnek rendkívül jó kommunikációs képességre van szüksége, s elengedhetetlen, hogy megoldó típusú legyen. Hollandiában harminc éves múltra tekint vissza a szakma, itthon csak 5-6 éve jelent meg. Hollandiában egyetemi szinten létezik továbbképzés interimek számára, itthon ez még nincs. Ezért alapítottuk az Akadémiát, amely ebben segíthet. Szerveztünk egy kétnapos ízelítő programot, amelyet október 20-án, illetve november 5-én tartunk. Sok ismert szakember mellett Jacques Reijniers professzor is az előadók között lesz – róla tudni kell, hogy az egyik holland magánegyetemen a nemzetközi interim menedzsment oktatás felelőse. Ráadásul a jövőre induló, két szemeszterből álló képzésünk során éppen az ottani tematikára szeretnénk építeni. Ez egy új szakma, amely lehetőséget biztosít a komoly tudással rendelkező 45-60 évesek számára, hogy megmaradjanak a munkaerő piacon, de azoknak is kihívást jelent, akik egy adott hierarchia csúcsáról már nem tudnak továbblépni.
