A New York Times a röghöz kötésről

A lap úgy mutatja be a jelenlegi helyzetet, hogy aki most végez, az még szabadon mehet dolgozni a világban bárhová, aki viszont most kezdi tanulmányait, azt röghöz kötik, ami egészen egyedüli Európában és széleskörű tiltakozást váltott ki a diákok részéről. Kumin Ferenc azt mondja, ha valaki a szerződés ellenére mégis külföldre megy, nem kerül lehetetlen helyzetbe, amikor visszakérik tőle a képzés díját. A norvég vagy a brit keresetből ugyanis futja rá. Az egyetemistákat azonban nem győzi meg. Balog Zoltán szerint viszont ily módon lehet megakadályozni az agyelszívást. Mint mondja, jelenleg úgy áll, hogy például a közpénzen kitaníttatott friss diplomás orvosok közül jó néhányan azonnal külföldön keresnek maguknak állást. Ezért meg kell találni az egyensúlyt az egyéni és a nemzeti érdekek között. A nappali tagozatosok háromnegyedének oktatását az állam finanszírozza, miközben a hallgatók azon vannak, hogy minél tovább elhúzzák tanulmányaikat, márpedig ennek véget kell vetni –mutat rá Kumin. Urbán Ágnes, a Corvinus oktatója a kormány választási megfontolásokból ilyen kemény a fiatalokkal. A módszer populista és működik. Temesi József szintén a Közgázról arra hívja fel a figyelmet, hogy a hatalom megbízhatatlannak és lustának állítja be a hallgatókat, akik csak követelnek a társadalomtól, de nem akarnak érte semmit sem nyújtani. Hozzáteszi: igazából azonban a kormányzatnak nincs átfogó stratégiája a felsőoktatásról, túl sokszor folyamodik ad hoc intézkedésekhez. A diákokat szerinte munkahely-teremtéssel, magasabb fizetésekkel lehet maradásra bírni. Kérdéses ugyanakkor, hogy az EU számára elfogadható-e a röghözkötés. Balog Zoltán úgy nyilatkozott, hogy a törvény összhangban van a közösségi joggal, mivel nem kötelező ingyen tanulni az egyetemeken. A Bizottság képviselője csupán annyit közölt, hogy a kérdésről folynak a tárgyalások a magyar hatóságokkal.