A nemzetközi sajtó lelkesedik a budapesti olimpiáért

A nemzetközi sajtó a „megapoliszok tökéletes alternatívájaként” írt szerdán a 2024-es olimpiára és paralimpiára pályázó Budapestről, amely kedden prezentációval és filmvetítéssel mutatta be elképzeléseit a Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetségének (ANOC) közgyűlésén Dohában.

2016. november 16., 18:34

 A világ sporthíreivel foglalkozó Sportsfeatures.com weboldal Fürjes Balázst, a budapesti pályázat vezetőjét idézve azt írta, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által 2014 decemberében elfogadott Agenda 2020 reformprogram esélyt teremtett a közepes méretű városoknak a játékok megrendezésére, ez pedig új lehetőségeket teremt az olimpiai mozgalom számára ahhoz, hogy megerősítse a NOB által elfogadott reformokat.

bp-olimpia-ijasz

A portál Mizsér Attilát, a Budapest 2024 sportigazgatóját is idézte: „A budapesti olimpia új és különleges élmény lenne mindenki számára, amelyben az egész város egy nagy olimpiai park lenne, kivételesen rövid utazási időkkel, lehetővé téve egy elképesztő fesztiválélményt.”

A francia Francsjeux.com nevű olimpiai szakportál a magyar prezentációról írt cikkében kiemelte a szlogent: „A megfelelő város a megfelelő időben.” A szerző kitért rá, hogy a budapesti pályázat előadói „meggyőződéssel beszéltek, nem hivalkodó képekkel támogatva, amelyek egy fiatalos és élettel teli várost mutattak be”. A beszámolóban hangsúlyozták: Budapest projektje összhangban van az Agenda 2020-szal, s a magyar főváros győzelme reményt adna a hasonlóan közepes méretű, feltörekvő városoknak. A Francsjeux.com megjegyezte, hogy általában esélytelenként mutatják be Budapestet Los Angelesszel és Párizzsal szemben, de a magyar pályázat éppen „különbözősége” miatt érdekes. A cikk írója hozzátette, Budapest üzenete és víziója világos, s idézte az egyik afrikai olimpiai bizottság képviselőjét, aki szerint Budapest kitűnt a két vetélytárstól teljesen eltérő, de nagyon érdekes víziójával.

Az olimpiai mozgalom híreivel foglalkozó Aroundtherings.com erősnek és jellegzetesnek titulálta a budapesti pályázatot, s sorra vette az előadók által is kiemelt „meggyőző érveket” a magyar főváros mellett. Ezek között írt az „alacsony pénzügyi kockázatról”, amelyet a már meglévő s csupán három felépítésre váró létesítménnyel indokolt, a rövid, átlagosan 12 percnyi utazási idő alatt megközelíthető versenyhelyszínekről, a „vibráló és fesztiválhangulatú” városról, a biztonságos környezetről, valamint az impozáns helyszínekről.

A weboldal külön megjegyezte: „Azokban az időkben, amelyekben az olimpia öröksége létfontosságú a NOB-nak, Budapest számtalan lehetőséget kínál a városnak és a nemzetnek a játékok hagyatékának megőrzésére és hasznosítására.”

A cikk azzal zárul, hogy London, Rio de Janeiro és Tokió után új alternatíva jelent meg az olimpiarendezés kérdésében, „ez az alternatíva pedig Budapest”.

bp-olimpia-maraton

Az olimpiai sportágakkal foglalkozó Insidethegames.biz azzal indította beszámolóját, hogy Budapest számára azért volt nagy jelentősége ennek a prezentációnak, mert a három kandidáló város közül a legkevésbé ismert. A weboldal ugyancsak kiemelte a „Megfelelő város a megfelelő időben” szlogent, s felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar főváros valódi alternatívát akar kínálni arra, hogy ne csak megapoliszok rendezhessenek olimpiát.

A budapesti pályázat által kínált, versenyhelyszínek közötti 12 perces utazási időt azért hangsúlyozta a cikk szerzője, mert szerinte ez külön meggyőző érv lehet a NOB-tagoknak, akik az idén nyáron Rio de Janeiróban tapasztalták a hosszas utazás kényelmetlenségét a nyári olimpián.

Az ANOC dohai közgyűlésén először Los Angeles, majd Budapest után Párizs mutatkozhatott be. A prezentáció azért volt kulcsfontosságú, mert ezután a pályázó városoknak csupán három alkalommal lesz lehetőségük részletes prezentációban bemutatni az elképzeléseiket: a NOB Értékelő Bizottságának jövő májusi látogatásakor, a júliusi, lausanne-i technikai prezentáción, valamint szeptemberben, a limai helyszínkijelölő kongresszuson.

(MTI)

A kormány döntése értelmében várhatóan májustól bizonyos krónikus betegségek gyógyszereit – így például a cukorbetegek készítményeit – már nemcsak szakorvos, hanem a háziorvos is felírhatja.