„A németek nem fogják engedni” – mondja a Nyílt Társadalom Alapítvány európai intézetének igazgatója

A mostani, járvány okozta válsághelyzetben vizsgázik minden ország egészségügyi rendszere, kiderül felkészültsége, illetve korruptsága – mondta a Klubrádiónak adott nyilatkozatában Heather Grabbe, a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány Európai Közpolitikai Intézetének igazgatója.

2020. május 25., 19:30

Szerző:

Soros György alapítványa több mint 100 millió dollárral igyekezett enyhíteni a koronavírus okozta szenvedéseken. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az emberek továbbra is nyílt társadalomban élhessenek, hogy a mostani intézkedésekkel a járvány leple alatt ne csorbítsák szabadságukat és az alapvető emberi jogaikat. És,

ha szükséghelyzet bevezetésére kerül sor, az csak előre meghatározott, korlátozott időszakra vonatkozzon,

hogy a parlament ellenőrzés alatt tarthassa a kormányt, a fékek és ellensúlyok egysége ne bomoljon meg.

Orbán május végével ígérte a rendeleti kormányzás megszüntetését, Grabbe számára azonban ez még nem megnyugtató. „Ha a kormányfő megígéri, hogy véget vet ennek a rendeleti kormányzásnak, akkor már csak az a kérdés, mi marad meg az elfogadott törvényekből, amelyek például az újságírókat öncenzúrára kényszerítik, hogy ne zárják őket börtönbe azért, mert amit írnak, arról a kormány azt gondolja, hogy nemzeti érdeket sért vagy éppen álhírnek minősíti.”

Heather Grabbe, a Nyílt Társadalom Alapítvány Európai Közpolitikai Intézetének igazgatója

Az is nagyon aggasztó – folytatta az igazgató -, hogy az önkormányzatok hatásköreit fokozatosan megnyirbálják, pedig egy olyan válságban, mint a mostani, az emberek a saját kerületi vezetőikhez fordulnak, hogy helyben és gyorsan megoldhassák a problémákat. De az sem világos szerinte, hogy miért kell a veszélyhelyzetben közbeszerzéseket tíz évre titkosítani, mint például a Budapest-Belgrád vasútvonal építésének esetében. A közbeszerzésnek publikusnak kell lennie a köz számára – szögezte le, és feltette a kérdést: ha visszaadja a felhatalmazását a kormányfő, akkor visszavonja ezeket a törvényeket is? Vagy azok változatlanok maradnak? Heather Grabbe úgy véli,

itt lenne az ideje az egészségügyi reform társadalmi vitájának is.

Az interjúban szó esett arról, hogy a Magyarország ellen kezdeményezett uniós eljárások mindeddig elégtelennek bizonyultak. A Nyílt Társadalom intézetének vezetője kulcskérdésnek tekinti, hogy mikor mondják ki a tagországi vezetők, ami történik, az már őket is érinti, őket is sérti.

„Onnantól kezdve az ügy nem csak a te belügyed, hogy mit teszel a saját állampolgáraiddal, hanem olyan ügy, ami a mi üzleti életünket és politikánkat is befolyásolja a közösségben. Ez hoz majd igazi változást az együttműködésben” – jósolta.

Kifejtette, hogy Brüsszel nem diktálhat, nem is akar diktálni, nem erre jött létre az unió, hiszen az unió valójában: együttműködő országok klubja. A tagországok együtt találják ki a működési szabályokat, és nem egymás ellenében.

„Ha viszont valamiben megállapodnak, akkor az Európai Bíróság érvényt tud szerezni ezeknek a jogoknak, mint ahogy azt a jövő héten látni is fogjuk a civil szervezetek működéséről szóló döntésében. Magyarország azonban mindig feszegeti a határokat, mindig keresi a kiskapukat, amelyeken kibújhat. Az év második felében esedékes soros német elnökség egyik nagy próbatétele lesz ez a jogállami monitorrendszer. A németek nem fogják engedni – éppen a piac egységét fenyegető jelenségek miatt - a demokrácia további erodálását” – vélekedett Heather Grabbe.

A Nyílt Társadalom Alapítvány Európai Közpolitikai Intézetének igazgatója úgy látja,

a mostani világjárvány „a globalizáció sötét oldalát” mutatta meg.

„Hirtelen készlethiányok mutatkoztak, mindenkinek ugyanarra volt szüksége, ami beindította az egymás elleni versengést, és meg is gyengítette a globális kapitalizmust”. Mint mondta, reméli, hogy a vita nem vezet még szélsőségesebb protekcionizmushoz, mert az súlyos munkanélküliséggel járna. Elismerte, hogy a globalizmus eddigi építménye változtatásra szorul. „Új globális paradigmára van szükség, ami feltehetően a világszerte elterjedt neoliberalizmus újragondolását teszi szükségessé, hogy az valóban az emberek érdekeit szolgálja-e” – fogalmazott Heather Grabbe a Klubrádónak.

Az előzetes adatok szerint márciusban 6413 gyermek született, és 10 524 ember halt meg; 2023 márciusához képest a születések száma 10, a halálozásoké 13, a házasságkötéseké 1,9 százalékkal csökkent – tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Ez minden idők harmadik legalacsonyabb értéke, aminek meg is látszik az eredménye: egy városnyi lélekszámmal lett kevesebb Magyarország.