A megbecsülés ára

A tanár szakmai mérésére tesz kísérletet a pedagógus életpályamodell tervezet, cserébe a pedagóguspálya presztízsének visszaállítását, anyagi és erkölcsi megbecsülését is rendezni kívánja. A régóta várt pedagógusképzés és pedagógusbérek rendezésének tervét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium hivatalosan december 10-én hozza a nyilvánosságra az új közoktatási törvény tervezetével együtt.

2010. december 3., 16:28

Nincs olyan iskola, ahol a diákok és a szülők ne tudnák, kik a jó pedagógusok. Nincs olyan gyerek, akit ne érdekelne bármelyik tantárgy, ha azt jó tanár oktatja. Sokunk életében volt egy olyan tanár, akinek segítségével az életünk teljesen új irányt vett, de elkerülhetetlenül találkoztunk már olyan pedagógussal is, akire nem szívesen emlékszünk vissza.

A tanár szakmai mérésére tesz kísérletet a pedagógus életpályamodell tervezet, cserébe a pedagóguspálya presztízsének visszaállítását, anyagi és erkölcsi megbecsülését is rendezni kívánja. A régóta várt pedagógusképzés és pedagógusbérek rendezésének tervét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium hivatalosan december 10-én hozza a nyilvánosságra az új közoktatási törvény tervezetével együtt.

A legutóbbi szakmai konferencián Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár a pedagógus életpályamodellnek egy lehetséges változatát mutatta be, ami kétéves gyakornoki időszakból és három vagy négy további szakaszból állna. Várhatóan 2011-12-es tanévben kerülhet sor a kísérleti bevezetésre. Azt nem lehet tudni, hogy ez a tervezet a régóta megoldásra váró pedagógusproblémát képes lesz-e maradéktalanul rendezni, mint ahogy azt sem, van-e annyi tartalék a pedagógusokban, hogy a kiszámítható és minden szempontból megfelelő életpályamodell megvalósulásáig türelemmel legyenek egy olyan helyzetben, amikor a beígért pedagógus-béremelés elmaradt. A tervezetről Mendrey Lászlóval, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnökével beszélgettem.

- Hogy látja, megfelel ez a modell a pedagógus szakma elvárásának?

- Ami eddig napvilágra került abban vannak olyan elemek, amik kedvezőek, és vannak olyanok is, amik a pedagógus társadalomra plusz terhet rónak. Ugyanakkor azt látom, hogy igyekeztek olyan módon kompenzálni, amiért érdemes ezeket a többlet feladatokat vállalni. A terv szerint a modellt jövő év szeptember 1-től kísérleti jelleggel vezetik be, mielőtt 2012-13-as tanévben mindenhol bevezetésre kerül. Ennek hatásvizsgálata egy évig tart. A tervek szerint 2012-től évi 50 milliárd forint pluszt kívánnak a közoktatás javára a költségvetésbe beforgatni.

-100 milliárd elvonása után, mennyire lesz elég ez az 50 milliárd forint?

- Tudomásom szerint valójában 70 milliárd forint kivonása történt, ami miatt igen sok iskolát bezártak és sok pedagógust elbocsátottak. Nem tudom, ezek közül most mennyit fognak megnyitni, és hány pedagógus fog visszajönni a pályára, mert úgy látja, hogy megéri.

- Volt a PDSZ-nek saját pedagógus életpályamodell tervezete?

- Igazán nekünk ilyen koncepciók szintjén leírt modelltervezetünk nem létezett, de természetesen rengeteg megoldási javaslatunk volt, amit több helyen el is mondtunk, és amiből több meg is jelent ebben a tervezetben, mint például, a pedagógus pálya presztízsének a visszaállítása. A modell tartalmaz új elemet is, ilyen a gyakornoki rendszer. Mi nem gondoltuk megvalósíthatónak, hiszen eddig az egyetem elvégzése után, már végzett pedagógusként került a fiatal a pályára. A minisztérium tervezete ugyanakkor beiktatja a gyakornoki rendszert, de úgy gondoljuk, ez még elfogadható, emiatt nem fogjuk elutasítani az életpálya modellt. A szándék, hogy a pedagógus pályát megbecsült vonzó pályává akarja tenni a kormány, érződik a tervezetben. Nekünk is régi követelésünk, hogy a szakma mind anyagilag, mind erkölcsileg legyen megbecsülve. Szavak szintjén az erkölcsi megbecsülés elkezdődött, de az anyagiak biztosítása lesz a nehezebb.

- A pedagógusok szakmai értékelése mit tartalmaz?

- A terv szerint olyan külső szűrőt építenek be, ami eddig nem volt, és ez előrevetíti annak a lehetőségét, hogy születhet egy olyan tárgyilagos értékelés a pedagógusról, ami az ország bármely pontján alkalmazható. Sokféle dolgot egyszerre figyelnek az értékelt pedagógusnál. Ez egy három lábon álló értékelés lesz, amiből két láb a külső és egy a belső. A külső egyik lábát az Oktatási Hivatal által kijelölt szakértő, értékelő jelenti, a másik lábat a fenntartó által megbízott szakértő, értékelő biztosítja. A belső értékeléshez a szakértőt az iskola választja ki, ez lehet az igazgató, vagy a tantestületből valaki, akit az igazgató kér fel, azok közül, akiknek megvan ez a szakértői vizsgája. A mostani értékelésből hiányzott ez a külső szakmai szempontú értékelés, ezért nem volt igazán teljes

- Lehet ezzel mérni a pedagógust?

- Alapvetően azt gondolom, hogy a pedagógusi munka mérhetetlen, nagyon nehezen lehet meghatározni, hogy egy pedagógus mikor jó és mikor nem, ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy egy tantestületből ki a jó tanár, és ki a rossz. Nem egy objektív mércét használnak, pl., ha karácsonyig tud olvasni a gyerek, akkor jó a pedagógus, ha nem, akkor rossz. Gloviczki Zoltán a múlt heti előadásában pont ennek e lényegét fejtette ki. Megnézik, hogy a gyerek honnan indult, és meddig jutott el, mi az a hozzáadott érték, amivel gyarapodott, mit hozott a gyerek, és mennyit fejlesztett rajta adott időszak alatt a pedagógus. Ebbe a mérésbe beleszámít a kompetencia teszt eredménye, és értékelik, milyen környezetben van maga az iskola, milyen környezetből ékezett a gyerek. Szerencsére nagyon összetett ez az értékelési szempont.

- Ha a mérés során kiderül, hogy valaki alkalmatlan a pedagógus pályára, eltávolítható egy testületből? Visszavonható a minősítése a „rossz tanárnak”?

- A testületből nem feltétlenül kell eltávolítani azt, akinek nem sikerült a minősítésen megfelelni, az megismételhető. Ha másodszorra is eredménytelen a megmérettetés, akkor is maradhat az iskolában a kolléga, de nem végezhet pedagógus végzettséget igénylő munkát. Két év múlva saját pénzen ismét lehet próbálkozni, ha ez sikerül, akkor visszakerülhet a pedagógus a pályára.

- Hogyan fogadják ezt a szakmai értékelést a már pályán lévő pedagógusok?

- Úgy gondolom, amennyiben a költségvetésből jelentős pénzeket - egyelőre szavak szintjén - próbálnak invesztálni a közoktatásba, hogy a pedagógusok életszínvonala jelentős mértékben megemelkedjék, ez tolerálható. Természetesnek vehető a minisztériumtól az a törekvés, hogy ennek az értelmét valamilyen módon látni szeretné.

- Mennyivel és hogyan emeli a pedagógusok életszínvonalát, anyagi megbecsülését a tervezetben vázolt rendszer?

- Az egyetem után egy kétéves vizsgafolyamatba kerül be a gyakornok pedagógus, és ez alatt az idő alatt bruttó 180 ezer forint lesz az alapbére. A gyakornoki értékelő vizsga sikeres letétele után már bruttó 198 ezer forintra emelkedik az alapbér. Ebben a pedagógus I-nek nevezett fokozatban 7 évig lehet, majd egy minősítő vizsgával átléphet a pedagógus II-be, ami közel 250-270 ezer forint bruttó alapbért jelent.

- Ezt az alapbért most egy pedagógus mikor érheti el legkorábban?

- A szakvizsgázott pedagógusnak, aki legalább 20-25 éve van a pályán, körülbelül 250 ezer forint a bruttó alapbére. Látványosan sokkal gyorsabban lehet a megfelelő anyagiakat elérni. Ha azt akarjuk, hogy a pedagógus pálya presztízspálya legyen, akkor azt gondolom, hogy ezeknek a méréseknek meg kell felelnünk, ezeknek a feltételeknek eleget kell tennünk. Különösen akkor, ha cserébe végre sikerül elérnünk, hogy értelmiséghez méltó életet élhessünk. Reméljük, hogy ezzel nem járunk úgy, mint az 50 százalékos beígért béremeléssel.

- A mai is létező 7 évenkénti továbbképzés, mint szűrő, nem volt megfelelő?

- Ez a fajta továbbképzési rendszer nem motiválta kellőképpen a pedagógusokat. A most megismert modell további előrelépési lehetőségeket is tartalmaz. Ha a pedagógus II-ből át akar kerülni a mesterpedagógusi fokozatba, ami már 350-370 ezer forintos alapbért jelent, ott már kötelező jellegű továbbképzéseken kell részt venni, illetve továbbképzéseket kell tartani ahhoz, hogy ezt a szintet megtarthassa. A művészeti tárgyakat oktató pedagógusoknak lehetőségük nyílik kiemelkedő művészeti munkát végezni. Ha ezeken nem vesz részt, akkor ez a cím visszavonható. Az utolsó fokozat a tudóstanár eléréséhez PhD fokozattal, és legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal kell rendelkezni.

- 55 év után kevesebb óraszám vállalására van lehetőség, valamint egy éves alkotói szabadságra mehet a pedagógus bizonyos feltételekkel. Mik ezek?

- Ezek opciók. Ezzel élhet a pedagógus. Választhatja, hogy kevesebb óraszámban tanít, természetesen kevesebb fizetésért. Az egy éves szabadság, megpályázható. Ennek kritériumait most még nem tudjuk, de nyilván lesz. Ha valaki ezeket vállalja, akkor egy éves alkotószabadságra mehet. Mi nagy sikernek értékeljük, hogy ez is belekerült a tervezetbe, és reméljük benne is marad. Azoknak, akik emberekkel foglalkoznak, tűzoltók, mentők orvosok, és a pedagógusok is, akik napi rendszerességgel az idegrendszerüket viszik be a munkába, szükségük van regenerálódásra.

Az alkotói szabadság, amit legkevesebb 10-14 év után lehet igénybe venni, nagyon alkalmas arra, hogy az addig felhalmozott tapasztalatot összegyűjtse, rendezze a pedagógus. Ha képes mindezt leírni, kidolgozni, átadni, kaphat egy évet erre. Természetesen a kész művet, tanulmányt a tantestületnek vagy a minisztériumnak a rendelkezésére kell bocsátania. Ez alatt az egy év alatt azt az idegi fáradtságot, ami felgyülemlett benne, ki tudja pihenni, és úgy gondolom, egy év után egy feltöltődött pedagógust kap vissza a tantestület, aki ráadásul ez alatt olyan munkát végzett, aminek valószínűleg nagyon sokan látják hasznát a későbbiekben. A pályázat fogja tartalmazni, hogy mire, és hogyan lehet ezt az egy éves alkotói szabadságot felhasználni. Valószínűleg könyvírásra, tanulmányok készítésére, kiadványszerkesztésre, művészetoktatók esetében saját mű elkészítésére.

Én azt hiszem 15 év múlva látható eredménye lesz ennek, és remélhetően nem lesz olyan döbbenetes hiány egyes szakokon, mint ami a mostani fizika-kémia szakon mutatkozik. A pályát mindenképpen vonzóvá kell tenni mind erkölcsi, mind anyagi szempontból. Én erre látok ezzel a tervezettel kísérletet. Nagyon bízom benne, hogy a monetáris gondolkodás nem fogja ezt tönkre tenni. A 24. órában vagyunk, mert a pedagógustársadalom jelentős mértékben elöregedett, a pedagógusaink 1/3-a az elkövetkezendő 15 évben nyugdíjba megy.

- 2017-18-as tanév végéig lesznek a pályán lévő pedagógusok minősítve. Addig a régi bértábla alapján kapják a fizetésüket?

- Ezt a minisztériumnak kellene nyilvánvalóvá tenni, mert ez ügyben nagy a homály. Úgy gondolom, és ebben több pedagóguskollégámmal egyet értünk, hogy aki most a pályán van, mindenki minimum a pedagógus I minősítésbe kell, hogy bekerüljön. De a 30 éve pályán levőket nem szerencsés ugyanabba a besorolásba tenni, mint, aki 8-10 éve kezdte. Azt tartanám megfelelőnek, ha azok, akik 15 éve tanítanak, a pedagógus II-be kerülnének, de nem tudom, hogyan kívánja szabályozni a tárca.

December 10-én a közoktatási törvény koncepciója kikerül a nyilvánosság elé, és ennek része a pedagógus életpályamodell tervezet. Hogy ezek benne lesznek-e, azt még nem lehet tudni, lehet, hogy csak a végrehajtás utasításokban fogják szabályozni. Én bízom benne, hogy a hosszú ideje pályán levő kollégákat is megfelelő minősítéssel fogják besorolni. Amennyiben ők is szeretnék a mesterpedagógusi minősítést elérni, nekik is le kell tenniük az ehhez szükséges vizsgát.

- Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke szerint, jóval kevesebb pedagógusra lenne szükség, de minőségileg jobban képzettekre.

- Ebben azért nem értünk teljesen egyet. Azt gondoljuk, hogy most már nincs bezárható iskola, összevonható csoport. A minőségi oktatásnak nem feltétlenül feltétele, hogy kevés számú diák legyen, és nem feltétlenül kritériuma, hogy nagy számú csoportot oktassunk egyszerre. Ez egy állandó vita a mindenkori kormány és köztünk, hogy mikor optimális az oktatás. A mostani kb. 100 ezer pedagógusból 15 éven belül nagyjából 30 ezer megy nyugdíjba, és ha nincs megfelelő számú pedagógusképzés, egyszerűen nem lesz elég tanár. Még nem tudjuk, hogy ez az életpálya modell hány kiváló képességű diákot fog a pályára csábítani. A PDSZ célja is az, hogy a legkiválóbbakat sikerüljön a pedagógusképzőkbe bejuttatni, és pályára állítani.

- Kikérik a PDSZ véleményét, a hivatalos tervezet megjelenése után?

- Van ígéretünk, és természetesen igényünk is az egyeztetésre. Tele vagyunk ötlettel, ezek közt vannak kritikák és támogató javaslatok, de a törvénytervezet erre való. Mindenképpen el fogjuk ezeket mondani a szakmai fórumokon, és a minisztériummal több találkozót szeretnénk lebonyolítani, ahol kifejthetjük a véleményünket.