A médiatörvényről ír a külföldi sajtó

"Örömmel, de bírálattal is fogadták az (alkotmánybírósági) határozatot Magyarországon" - írta a svájci lapban Kathrin Lauer tudósító. Idézte Mong Attilát, az origo.hu munkatársát, aki szerint az Ab döntése nem foglalkozott a lényegi kérdéssel, vagyis hogy "az állam dönti el, mi a jó újságírás". A tudósító szerint szakértők, Mong és a Népszabadság szerkesztői is üdvözölték, hogy az információforrások védelme javul, a médiahatóság nem vizsgálódhat úgy, mint egy ügyészség, és nem kötelezhet bírósági ítélet nélkül médiavállalkozásokat üzleti adatok átadására. "A Fidesz higgadtan fogadta a döntést és kisebbítette annak jelentőségét" - írta az NZZ. Lázár János frakcióvezető üdvözölte, hogy a határozat alapvetően zöld utat adott az audiovizuális média tartalomszabályozásának, és kijelentette, hogy a megsemmisített rendelkezések csak részletkérdések voltak - olvasható a lapban.

A Die Presse című osztrák konzervatív napilapban Marc Vecsey, a Bécsi Közgazdasági Egyetem összehasonlító gazdasági jogi intézetének munkatársa annak a nézetének adott hangot, hogy a magyarországi osztrák tudósítások "torzítanak és kioktató hangneműek". "Sok tudósítás úgy mutatja be Magyarországot, mint egy olyan országot, amely a diktatúra küszöbén áll. Aggályos a kritika kioktató hangneme is. Mintha Ausztriában nem lehetne mit kifogásolni" - írta. Tévednek a tudósítások abban, hogy kiegyensúlyozatlan tudósítás miatt meg lehet büntetni újságírókat és hogy az alkotmánybíróság elfogult - írta. Kifejtette: a magyar jogvédelem határozottabban kifejlődött, mint az osztrák. Az osztrák szövetségi elnökkel ellentétben a magyar államfő az Alkotmánybíróság elé utalhat törvényeket az aláírásuk előtt. "Kétségkívül a magyar kormány is követ el hibákat. De az igazán problematikus intézkedések Magyarország médiában való szapulása során elsikkadnak. Akinél valóban a jó ügyről van szó, annak a magyar álláspontot is meg kell hallgatnia, ügyelnie a tényekre, saját helyzetére is reflektálnia és szerényen fogalmazni" - írta.

A Die Pressében Steven Ellis, a Nemzetközi Sajtóintézet munkatársa reménykeltőnek nevezte az alkotmánybírósági határozatot. Kifejtette, reményt ébresztőnek tartja önmagában a tényt, hogy az Ab kifogásolta és részben alkotmányellenesnek nyilvánította a médiatörvényt. A Klubrádió frekvenciájáról a cikkben egyebek között az áll, "az egyetlen ellenzéki rádióállomásnak meg kell szüntetnie az adását". "A pályázatot úgy írták ki, hogy a Klubrádiónak nem volt esélye (többek között a magyar zene erőteljes előnyben részesítéséről szóló előírás miatt)" - írták a cikkben.

A La Libre Belgique című belga lap Elhallgattatott ellenzék címmel közölt cikket a Klubrádióval kapcsolatban. A cikk alcímében azt írták, "az ellenzék egyetlen országos rádiója" veszítette el a frekvenciáját. A cikk szerint a döntéssel a magyar rádiózás pluralizmusa került veszélybe. A sajtó felügyeletére hivatott hatóságot a döntés miatt "ismét élénk bírálatok érték gyakorlatilag minden nemzetközi intézmény részéről" - áll a cikkben. Az újság idézte Isabelle Durant-t, az Európai Parlament zöld párti alelnökét, aki "rendkívül nyugtalanítónak" nevezte a döntést. Úgy vélte, "ezek a sodródások a médiában szembemennek az unió demokratikus alapelveivel" – írja az MTI.

A magyar belpolitikai helyzetről közölt riportot a The New York Times című amerikai napilap Ellenfelei szerint félő, hogy a magyar kormány "lebontja a demokráciát" címmel. Szabó Tímea, a Lehet Más Politika parlamenti képviselője arra panaszkodik Nicholas Kulish riporternek, hogy még két év sem telt el, máris tehetetlennek érzi magát a kormányzó Fidesszel szemben, amely arra használja kétharmados többségét, hogy egyre szorosabb ellenőrzése alá vonja a médiát, a bíróságokat, hogy saját érdeke szerint átrajzolja a választókerületek határait, és hogy saját híveivel töltse fel az alkotmánybíróságot.

Orbán és támogatói azzal érvelnek: csupán választási ígéreteiket teljesítik, miszerint felszámolják a régi rendet, amelyet szerintük megbénítottak bizonyos kompromisszumok, olyanok, amelyek biztosították a kommunizmusból való átmenetet - írja a lap. A kormány támogatói felhívják a figyelmet a baloldali ellenzék azon ellentmondásos állításaira, amelyek szerint egyfelől a Fidesz kikezdhetetlen, tekintélyelvű ellenőrzési rendszert épít ki, másfelől figyelmeztetnek: az igazi veszély az, ha a szélsőjobboldali Jobbik átvesz egy ilyen fékektől és ellensúlyoktól megfosztott kormányzati rendszert. A riportban Hack Péter volt SZDSZ-es képviselő annak a félelmének ad hangot, hogy a Jobbik fog hasznot húzni a közvélemény elitellenes hangulatából és a költségvetési kiadások csökkentésének következményeiből.