A magyar kormány azt is tudja, hogyan kell visszacsalogatni a fiatalokat

Ma alakul meg a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az uniós tagállamok közül Magyarország az utolsó, ahol létrejön egy ilyen fórum. Az ifjúság szervezeteinek ad olyan tanácskozási keretet, ahol elmondhatják, milyen Magyarországot akarnak – jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az m1 Ma reggel című műsorában.

Elmondta azt is, hogy hetente két egyetem rendezvényein van jelen, ilyen alkalmakkor beszélget a diákokkal arról, hogyan látják Magyarországot. Mint ahogy megfogalmazta: elsősorban azokat kell megkérdezni, milyen legyen a jövő Magyarországa, akik abban élnek majd - írja a

Minthogy az elmúlt időszakban többször adtak hírt arról, hogy soha ennyi fiatal nem akart külföldre menni, megnézte a migrációs statisztikákat, és kiderült, két meghatározó terminusban nőtt ugrásszerűen a mozgás kifelé-befelé: az egyik az európai uniós csatlakozás, a másik a schengeni övezethez való csatlakozás időpontja.

A mai fiatalok számára elnyerni egy Erasmus-ösztöndíjat vagy kimenni csaposnak Angliába nem eleve a külföldre költözéssel, a hosszú távra való berendezkedéssel egyenlő, hanem sok esetben csak esély, hogy kipróbálják magukat. Nem arra kell figyelni, hogy kimennek, vagy nem mennek ki, hanem arra, hogy hazajöjjenek, családot alapítsanak – hangoztatta a miniszter.

„Az én időmben vagont rakodni mentek az emberek és éjszaka hómunkásnak. Ha valaki Angliába egy hűtőházba akar menni dolgozni, próbálja ki, hátha akad közben egy olyan munkalehetőség, amelyben még előre is tud lépni. A lényeg az, hogy jöjjön haza családot alapítani” – érvelt a politikus.

Szerinte ehhez kell egy olyan környezet – munkahelyteremtéssel, a családalapítás megkönnyítésével, a lakásvásárlás megkönnyítésével -, hogy ha valaki hazajön Magyarországra, ne azt érezze, kiesett az életből, hanem hogy járt külföldön, most hazajött, és folytatja az életét – hangoztatta Navracsics Tibor, aki egyébként serkentené, hogy a fiatalok tanuljanak, szerezzenek tapasztalatot külföldön.

Megemlítette: a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj lehetővé teszi, hogy ha valaki Magyarországon valamelyik minisztériumban dolgozott egy fél évet, utána három és fél hónapra kimenjen valamelyik uniós ország minisztériumba, s ott tanulja a nyelvet, a szakmát, aztán pedig jöjjön haza a magyar közigazgatásba. Hozza magával a tapasztalatokat, a nyelvtudást és azt a kapcsolatrendszert, melyet ezzel az ösztöndíjjal megalapoz és utána évtizedekig tud használni – magyarázta a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetője.

Az Európai Bíróság diktálja a tempót

A Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárások kapcsán elmondta: ha megkapjuk a keresetlevelet, 30 nap áll a rendelkezésünkre, hogy reagáljunk rá. Az előzetes ismereteink szerint a keresetlevél nem sokkal különbözik attól, mint ami az előzetes tárgyalásokon az Európai Bizottság álláspontja volt, így értelemszerűen a magyar fél válasza is az lesz mind a két kérdésben, mint amit eddig a tárgyalásokon képviselt. Ha megkezdődik az eljárás, az Európai Bíróság szabja meg, milyen tempóban halad előre az ügy.

Beszélt arról is, hogy a jegybanktörvény módosítása kapcsán sikerült olyan kompromisszumos megoldást találni, ami jó az IMF-nek, jó az Európai Uniónak, az Európai Központi Banknak és a magyar kormánynak is. Egy darabig azon gondolkodtak, hogyan lehetne a már benn lévő javaslatot módosítgatni, de aztán rájöttek, az a legegyszerűbb, ha az eredetit visszavonják, s egy másikat terjesztenek be. Ez hamarosan elkészül, és megszavazhatja az Országgyűlés – emelte ki Navracsics Tibor.