A magyar gyerekek fele többszörös megfosztottságban él

Szomorú kép rajzolódik ki abból a jelentésből, amelyet az UNICEF Innocenti Kutatóközpont készített a földgolyó szerencsésebb felére született, vagyis a világviszonylatban magas jövedelműnek számító országokban élő gyerekekről. Még ezekben az országokban is minden ötödik gyermek relatív jövedelmi szegénységben él, átlagosan pedig minden nyolcadik gyermek táplálkozásának biztonsága veszélyeztetett. Magyarországon a vizsgált országok átlagánál sokkal rosszabb a helyzet.

2017. június 21., 13:10

Szerző:

Az UNICEF (az ENSZ Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja) legfrissebb jelentése a gyermekek helyzetéről 41 magas jövedelmű, azaz uniós és/vagy OECD-országot érint. A dokumentum arra hívja fel a figyelmet, hogy a magasabb átlagos jövedelem nem vezet automatikusan ahhoz, hogy minden gyerek jobban éljen, sőt a gazdagabb országokban még akár nagyobbak is lehetnek a gyerekek közötti egyenlőtlenségek.


A jelentés különlegességét az adja, hogy a gyermekeket és kamaszokat érintő problémákat kilenc, meglehetősen bonyolult indikátor alapján tárták fel a kutatók. Így jutottak arra a megállapításra, hogy bár nagyok az eltérések az országok között, mégis kijelenthető: minden ötödik gyerek relatív szegénységben él.


Ami a részleteket illeti, az észak-európai országokban, Dániában, Izlandon és Norvégiában a legjobb a helyzet: ott csak minden tizedik gyermek él jövedelmi szegénységben. Izraelben és Romániában viszont minden harmadik. Magyarország a vizsgált országok közül a 26. helyen áll azzal, hogy a magyar gyerekek 58 százaléka él úgynevezett többszörös megfosztottságban. (Ezt hét mutató összesítésével mérik: egészséges táplálkozás, megfelelő ruházkodás, oktatás, szabadidős tevékenységek, társas kapcsolatok, információkhoz hozzáférés, lakhatás. Azokat tekintik többszörösen megfosztottnak, akiknél ezekből legalább kettő nem kielégítően teljesül). Az 58 százalék az Európai Unió tagállamai között a harmadik legrosszabb eredmény.


Fotó: Bazánth Ivola

Az éhezés felszámolásával kapcsolatban sem rózsás a helyzet Magyarországon: a 15 évesnél fiatalabb gyerekek több mint egytizede él olyan családban, ahol a biztonságos táplálkozásuk nincs biztosítva. A magyar kormány e téren próbál aktív lenni: egyre szélesebb körben igyekszik a szegény gyerekeknek ingyenes étkezést biztosítani. 2016-tól már a kötelező óvodáztatás miatt óvodába járó szegény gyerekek is kapnak ételt. Bár számos településen okoz súlyos gondokat az iskolai szünet miatt kimaradó étkezés, a kormány az intézmények nyári zárva tartása alatt is egyre több helyen nyújt valamilyen étkezési segítséget a rászoruló gyerekeknek.


A közmunka kiterjesztése javított a legszegényebb családok jövedelmi helyzetén: az Orbán-kormány idején még lejjebb is szállított segélyezési küszöbnél a közmunkabér kétségtelenül magasabb. Másfelől viszont sokan kimaradnak a programból, a becslések szerint ugyanis Magyarországon legalább négyszázezer ember mindenféle ellátás nélkül él. A közmunka kapcsán azonban kérdés, mennyire fenntartható, miközben minden adat azt mutatja, hogy csak nagyon alacsony hatékonysággal segíti a tartósan munkanélkülieket visszakerülni a munkapiacra.


Bár az UNICEF összetett indikátorok alapján számol, érdemes felidézni a Policy Agenda létminimum-kalkulációját is. (A Központi Statisztikai Hivatal korábban évente közölte a számított létminimumot, ezt a hagyományt azonban 2015-ben megszakította.) A Policy Agenda a KSH korábbi módszertanát átvéve folytatta a számításokat, ezek alapján megállapítható, hogy 2016-ban a tipikusnak tekintett, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartások létminimumértéke 257 000 forint volt, ami egy főre számítva valamivel több mint 64 000 forint. A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek a 72 000 forintos átlag körül, az 55 000 és 89 000 forint közötti sávban szóródtak. A számítás alapján négymillióan élnek a létminimum alatt, az ilyen háztartások fele pedig gyerekes család.


Visszakanyarodva az UNICEF-jelentéshez: Magyarország a gyermekek egészségét tekintve a legrosszabbul teljesítő országok csoportjába tartozik. A legsúlyosabb probléma a kamaszok túlzott alkoholfogyasztása, e téren a negyedik legrosszabb eredményt produkálta hazánk.


A másik terület, ahol Magyarország katasztrofálisan teljesít, a minőségi oktatás biztosításához kapcsolódik: a 41 ország közül a 30. helyre szorultunk. Igaz, a jelentés kiemeli, hogy még a legjobban teljesítő országokban, így Japánban és Finnországban sem éri el a 15 évesek egyötöde a minimális kompetenciaszintet az olvasásban, a matematikában és a természettudományokban.


Elgondolkodtató adat, hogy a 15–19 éves magyar gyerekek 6,8 százaléka nem tanul és nem is dolgozik, illetve az, hogy a 18 évesnél fiatalabbak 16 százaléka olyan háztartásban él, ahol egyetlen felnőttnek sincs munkája.


Egy másik sokkoló tény Magyarországról az egyenlőtlenségek növekedése. Az UNICEF megmérte a jövedelmi egyenlőtlenségeket, továbbá a szülők társadalmi státusának hatását a gyermekek iskolai teljesítményére. E szerint az egyenlőtlenségek Izlandon és Norvégiában a legkisebbek, Bulgáriában és Mexikóban a legnagyobbak, Magyarország a rangsorban az utolsó harmadba került. A magyar adat azért különösen drámai, mert – más országokkal ellentétben – az egyenlőtlenségek folyamatosan nőnek.


Tausz Katalin szociológus, az UNICEF gyermekjogi igazgatója a korábbi adatokkal összehasonlítva azt mondja, összességében kis mértékű javulás jellemzi az országokat a különböző mutatókat tekintve, ami annak fényében, hogy távolodunk a 2008-as pénzügyi-gazdasági világválságtól, nem meglepő. Egy másik adatot kiemelve kiderül: Magyarországon a szülők társadalmi helyzete nagymértékben befolyásolja a gyerekek iskolai teljesítményét. Ez olyan indikátor, amely a gyermekek tényleges jólétéről árulkodik: egy gyermek egészséges pszichoszociális fejlődéséhez nemcsak anyagi javak kellenek, hanem biztonság, kulturális javak, egészséges környezet is. E tekintetben Magyarország a 39 vizsgált ország közül hátulról a negyedik. Hazánkban a gyerekek iskolai teljesítményét 46 százalékban a szülők társadalmi helyzete befolyásolja, és ez az érték változatlan, 2006-ban is ilyen arányú volt. Talán ez az az adatsor, ami a legjobban árulkodik arról, hogy Magyarországon nem sikerül megtörni a szegénység újratermelődését. Ezen a téren a bolgárok, a szlovákok és a románok is jobban teljesítenek. Tausz Katalin arra is felhívja a figyelmet, hogy 18 más országban javuló tendencia látszik 2006 óta.


Egy másik adatsor is tragikus: minden ötödik 15 év alatti gyermek szenved el felnőttek által elkövetett erőszakot Magyarországon. Hogy nagy a baj, az az UNICEF jelentésén kívül az Európai Unió alapjogi ügynöksége, az Agency for Fundamental Rights (FRA) 2013-as kutatásából is tudható. A FRA egyebek mellett arra is kereste a választ, hány nő él át szexuális erőszakot/bántalmazást 15 éves kora előtt. A reprezentatív kutatás szerint a felnőtt magyar nők öt százaléka számolt be ilyen traumákról. Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a kutatás jellegéből adódóan ez a szám alsó érték, de így is kirívó.


– Komplex eszközök kellenének a gyerekek jólétének javítására. A szegénység ugyan csökkent Magyarországon, de a mélysége növekedett. Mozdíthatatlan kövületté állt össze bizonyos területeken. Ezt a szegénységet csak személyre szabott munkával, türelemmel, a gyerekekre koncentrálva lehetne enyhíteni – összegzi Tausz Katalin az UNICEF-jelentéséből Magyarországra vonatkoztatható tanulságokat.


A kormány mindenesetre elégedett. Kovács Zoltán szóvivő az ATV-nek a jelentés nyilvánosságra kerülésekor legalábbis ezt mondta. Szerinte „az elmúlt hat évben alapvető fordulat történt a javakhoz való hozzáférésben”, ami legfeljebb csak akkor igaz, ha az egyenlőtlenségek növekedésére és Mészáros Lőrinc fékezhetetlennek tűnő meggazdagodására gondolunk.