A magyar civil jogvédők üdvözlik az Európai Parlament döntését, most az uniós állam- és kormányfőkön a sor

„Történelmi nap a mai, az Európai Parlament képviselői egyértelműen kiálltak a magyar emberek és az egész EU mellett. Egyértelművé tették, hogy az emberi jogok, a jogállam és a demokratikus értékek olyan közös alapot jelentenek minden tagország számára, amiből nem engednek" – mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója, miután az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a Sargentini-jelentést.

Iván Júlia arra emlékeztetett: „Az EP képviselők többsége ma elutasította a magyar kormány jogsértő és gyűlöletre építő politikáját, amely miatt Magyarország egyre távolabb került a közös értékektől.

A döntésük nem a magyar emberek ellen szól, hanem éppen az ő védelmüket szolgálja. Ez volt az egyik utolsó lehetőségük, hogy kifejezzék: Magyarország az EU tagja, és minden Magyarországon élő embert ugyanúgy megillet a szabadság, az emberi méltóság és az egyenlőség."

Az Amnesty vezetője szerint az EP-képviselők helyesen döntöttek. „Most a tagországok állam- és kormányfőin a sor, hogy az Európai Tanácsban kövessék a parlament példáját, és még azelőtt cselekedjenek, hogy a magyar kormány helyrehozhatatlan károkat okoz az országnak."

„A 7. cikk szerinti eljárás megindítása egyértelművé tette, hogy az illiberális demokrácia ellentétes az uniós alapértékekkel, ezt jelenti az Európai Parlament mai döntése. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy a magyar politikai rendszerrel kapcsolatban évek óta hangoztatott kritikákat visszaigazolta az Európai Parlament kétharmada" – közölte a civil jogvédő szervezet. Szerintük ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy a hazai jogállamiságot és demokráciát fenyegető súlyos és rendszerszintű veszélyeket a tagállamok kormányaiból álló Tanács a valós súlyának megfelelően kezelje. 

„Talán ez az utolsó pillanat arra, hogy az Unió szervei egyértelmű üzenetet küldjenek a demokráciát és alkotmányosságot lebontó, a rossz magyar példát követő többi tagállamnak is" – írták. A Tanácsban folyó párbeszéd a magyar állampolgárok jogainak védelmét szolgálja és egyúttal nemcsak a magyar, hanem az európai demokrácia védelmére is esélyt ad. Ebben a magyar társadalomnak, így a harminc éve változatlan elveket képviselő Magyar Helsinki Bizottságnak és a civil társadalom valamennyi szereplőjének is komoly felelőssége lesz.

Az Európai Parlament hatalmas többséggel döntött, de – mint arra a civilek is felhívták a figyelmet – az uniós állam- és kormányfőkön Európa szeme

Az EP képviselők mai döntése értelmében az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 7. cikkének 1. bekezdése alapján az Európai Tanácsnak meg kell vizsgálnia, hogy Magyarországon valóban fennáll-e a közös uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. A képviselők felkérik az uniós kormányokat, hogy indítsák el az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikk (1) pontjában leírt eljárást, megjegyezve, hogy ugyan a magyar hatóságok készen álltak a konkrét lépéseik jogszerűségének megvitatására, a helyzetet mégsem kezelték, és „számos aggály továbbra is fennáll". Kiemelték: az eljárás megelőző szakaszáról van szó, amely az érintett országgal folytatott párbeszédre teremt lehetőséget azzal a céllal, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges szankciók.

Az Európai Tanács október 18-án tartja következő csúcstalálkozóját Brüsszelben, a keddi EP-vitán pedig elhangzott, ezen a tárgyaláson már naprenden lesz Magyarország ügye, s a magyar kormány jogsértései.

Emlékeztetőül: számtalan nemzetközi és hazai szervezet, köztük az Európai Bizottság, ENSZ szervek, az Európai Tanács, illetve civil szervezetek figyelmeztették az évek során a magyar döntéshozókat a jogállamiság és az emberi jogok rohamos leépülésére és a hatóságok által elkövetett jogsértésekre.

A szerdán elfogadott jelentés 12 területen sorol fel komoly kifogásokat, köztük van az igazságszolgáltatási rendszer működésének és a bírák függetlenségének aláásása, a véleménynyilvánítás és egyesülés szabadságának korlátozása, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, illetve az olyan sérülékeny csoportok ellen elkövetett jogsértések, mint a romák, zsidók, migránsok, menedékkérők és menekültek.

A jelentésben világosan szerepel: a magyar kormányt terheli a felelősség, hogy az uniós értékek súlyos megsértésének kockázatát megszüntesse.