A luxembourgi bírósághoz fordult egy magyar bíró a Stop Soros miatt
Uniós irányelvbe ütközhet a magyar menedékjogi törvény július 1-jétől hatályos, a Stop Soros-csomag részeként bevezetett szigorítása egy magyar bíró szerint, aki kezdeményezte az Európai Unió Bíróságának (EUB) sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárását – írja a Magyar Narancs.
A Magyar Helsinki Bizottság osztotta meg a lappal a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság augusztus 21-i végzését. A Helsinki kurd nemzetiségű, szíriai állampolgár ügyfele július 19-én kért menedékjogot a tranzitzónában, kérelmét a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) elutasította, majd elrendelte a kitoloncolását Szerbiába. A BMH döntését a Helsinki közigazgatási perben támadta meg. Szabó Gabriella bíró egyetértett azzal, hogy az új rendelkezés ellentétes lehet az EU menekültügyi eljárásról szóló irányelvével, ezért előzetes kérdéssel fordult az EUB-hoz, a pert addig is felfüggesztette.
A kormány a Stop Soros-csomaggal a menekültkénti elismerés feltételein is szigorított. Eszerint elfogadhatatlan a kérelem, ha „a kérelmező olyan országon keresztül érkezett, ahol üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének nincs kitéve, vagy ha abban az országban, amin keresztül Magyarországra érkezett, a megfelelő szintű védelem biztosított”. Ha a BMH elfogadhatatlannak minősít egy kérelmet, akkor egyszerűen azon az alapon küldi vissza Szerbiába, hogy ott nem volt veszélyben.
A biztonságos harmadik országnak azonban az is ismérve, hogy ott biztosított „a menekültkénti elismerés kérelmezésének lehetősége, és a menekültkénti elismerés esetén a genfi egyezménnyel összhangban álló védelem”. A magyar bíróságok – egyetértésben az ENSZ-szel és más nemzetközi szervezetekkel – így arra jutottak, hogy Szerbiában hiába nincs életveszélyben a menedékkérő, a menekültügyi rendszer gyakorlatilag működésképtelen, ezért senkit nem lehet oda csak úgy visszatoloncolni.
A magyar menedékjogi törvénynek különböző uniós jogszabályokkal is összhangban kell lennie. A menedékjogi eljárásokról szóló 2013-as irányelv meghatározza, mikor minősíthetnek elfogadhatatlannak egy kérelmet a tagállamok. Szabó Gabriella álláspontja szerint a tagállami kormányok nem vezethetnek be önhatalmúlag plusz elfogadhatatlansági okokat. Jelenleg az EUB-tól várja annak végső eldöntését, hogy a magyar szabályozás összeegyeztethető-e az uniós irányelvvel. A döntésig a többi hasonló közigazgatási pert is felfüggeszti a Fővárosi Bíróság, így jelentős számú menedékkérő sorsa múlhat a luxembourgi bíróság döntésén.
A magyar szabályozás miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. A Bizottság szerint indokolatlanul korlátozza a törvény az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, és nem veszi kellőképpen figyelembe az eljárási garanciákat, illetve az érintett személyek jogait. Úgy vélik, a menedékkérelmi változtatások szinte minden uniós joganyaggal szembemennek.
