A kormánypárti és az ellenzéki szavazók több mint fele agymosottnak tartja a másikat

A 2022-es országgyűlési választások előtt sokan úgy érezték, hogy a politikai feszültségek soha nem látott szintre emelkedtek. A kutatásban elsődlegesen a két nagy politikai tömb, vagyis a kormánypártok és az ellenzéki együttműködés szavazóinak kapcsolatát vizsgálták.

A kutatás eredménye szerint a fideszes és az ellenzéki szavazók is jobban elutasítják egymás politikusait, mint az ellentábor szavazóit. A két nagy tábor közötti ellenszenv kölcsönös, de az ellenzékiek részéről még egy fokkal erősebbek az ellenérzések, mint ahogyan a fideszesek tekintenek az ellenzékiekre. A kormánypártiak és ellenzékiek körében azonban közös minta, hogy átlagosan ugyanannyira negatívak a nem szavazókkal szemben, mint az ellenoldal szavazóival.

A felmérés során arra is kíváncsiak voltak, hogyan érezné magát egy ellenzéki, vagy kormánypárti, ha a szomszédja az ellenoldal szavazója lenne. Eszerint Tízből három ellenzéki és tízből kettő kormánypárti rosszul érezné magát, ha az ellenoldal szavazója költözne a szomszédba. Viszont van egy közös pontja mindkét oldalnak:

Az összes politikai csoportban abszolút többségben vannak azok, akik rosszul éreznék magukat, ha muzulmán vagy roma szomszédjuk lenne.

Ez az elutasító érzés az ukrán menekülteknél is jelen van, a fideszes 31 százaléka, az ellenzékiek 36 százaléka távolságtartó velük.

Nagy különbség a homoszexuálisoknál van: a fideszesek a homoszexuálisokkal szemben sokkal távolságtartóbbak, mint az ellenzékiekkel szemben. A fideszesek 42 százaléka távolságtartó velük, míg az ellenzéki oldalon ez a szám19%. Ezzel szemben az ellenzékiek között kevesebb embert zavarnának homoszexuális személyek, mint kormánypártiak a szomszédban (24% vs. 29%).

A Fidesz-szavazókkal kapcsolatosan inkább a negatív sztereotípiák elterjedtek. A felsorolt tulajdonságok közül az „agymosott” tulajdonsággal jellemezték a legtöbben a Fidesz-szavazókat. Az egyesült ellenzék támogatóinak közel kétharmada (63%) gondolta a fideszeseket agymosottnak. Ez viszont a kormánypártnál sincs másképpen: a fideszesek 59 százaléka gondolta agymosottnak a hatpárti ellenzék szavazóit.

A magyar társadalomban többségben vannak azok, akik önmagukat jobboldalinak tartják (44%). A válaszadók 22 százaléka vallotta magát baloldali választónak, centristának pedig 27%.Fontos azonban hogy minden tizedik magyar szélsőbaloldalinak, míg minden negyedik válaszadó szélsőjobboldalinak tartja önmagát. Érdekes részlet, hogy a fideszesek között van arányaiban a legtöbb szélsőjobboldali önképű választó.

A politika az emberi kapcsolatokba is beleivódott, a felmérés eredménye szerint

minden hatodik magyarnak ment már tönkre emberi kapcsolat a politika miatt.

Az emberek 19 százaléka már tiltott le valakit közösségi oldalán a politikai véleménye miatt, valamint a válaszadók 16 százaléka veszett már össze családtagjával/mukatársával/barátjával a politika miatt. Viszont a magyarok 13 százaléka már fizikai konfliktusba is került a politikai nézeteltérések miatt.

A párkapcsolatban élők 68 százaléka ugyanarra a pártra szavazott, mint párjuk április 3-án. 16 százalék válaszolta azt, hogy másra szavazott, mint párja, és 16 százalék pedig arról számolt be, hogy valamelyikük nem volt szavazni.

Érdekesség, hogy az ellenzékiek 45 százaléka mondta, hogy el tudná képzelni, hogy romantikus kapcsolatba kerüljön egy kormánypárti szavazóval. Ez a szám fordított helyzetben 58%. Elvi szinten tehát a magyarok többsége nyitott az ellenoldal szavazóira a romantikus kapcsolatok terén, de a gyakorlatban legtöbbször a hasonló gondolkozású emberek jönnek össze, esetleg a későbbiekben hangolják össze a politikai preferenciájukat egymással.

A kutatás 82 oldalas eredményét itt lehet végigolvasni.

(Kiemelt kép: Résztvevő a Civil Összefogás Fórum Békemenetén. Budapest, 2021. október 23. Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu)