A Klik csődje
Súlyos szervezeti, gazdasági, vezetési problémákat és visszaéléseket tárt fel a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) átvilágító miniszteri biztos. Szabó Balázs feladata a 2012 szeptemberében létrehozott gigaintézmény „szervezeti működésének áttekintése, a központi közigazgatási szerv eredményes és hatékony működése, a szükséges fejlesztési javaslatok megvalósítása” volt. Most mégis úgy tűnik, senki sem viszi el a balhét. LAMPÉ ÁGNES írása.
„Nem képes hatékonyan működtetni a szervezetet” – írja jelentésében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) átvilágító miniszteri biztos, Szabó Balázs informatikus. Sőt: „Óvatos becslésem szerint 2014-es naptári évben kétmilliárd forintot kellett volna hatékonyságnöveléssel megtakarítani. Ez felveti a közpénzek hatékony felhasználásának nem teljesülését (...) [M]egnézve a szerződéseket, 1642 darab budapesti szerződésből 685 nem rendelkezik iktatási (nyilvántartási) számmal. Ez a szerződések 41,7 százaléka. Ez jelentős szám (...) A Klik elnöke tájékoztatásában valótlanságot állított az épület informatikai ellátottsága tekintetében. A bérleti szerződés több ponton is aggályos, és nem a Klik érdekeit képviselik.”
A gigaintézmény szinte minden területe – a gazdálkodás, a szervezeti és informatikai beruházások, a vezetői kvalitások, a nagy tételű beszerzések – lesújtó kritikát kapott. Az is kiderült, hogy az elszámolások egy része törvénytelenül, utólagos papírozással, szerződések visszadátumozásával zajlott.
Jobb helyen az ilyet okirat-hamisításnak hívják.
A Klik az ügyben nem kommunikál. Kérdéseinket a Hoffmann Rózsa-féle közoktatási államtitkárságnak tehettük fel.
Döccenések, mizériák
Érdeklődtünk, miért egy informatikust bíztak meg az átvilágítással, lesznek-e következményei, személyi konzekvenciái a jelentésnek, fordulnak-e bírósághoz a feltárt visszaélések miatt, valamint min kíván változtatni a tárca, már ha egyáltalán.
Válasz helyett a korábban nyilvánosságra hozott, A Klik hatékony működését segíti a minisztériumi átvilágítás című sajtóközleményt kaptuk meg. Eszerint „az elkészült munkaanyagok, így az emberi erőforrások minisztere által megbízott miniszteri biztos részjelentései alapján meghozott intézkedések beépültek és beépülnek a központ mindennapi működésébe és a szervezeti és működési szabályzatába”.
És: „A Klik elnöke változatlanul élvezi az emberi erőforrások miniszterének bizalmát.”
Kerestük Szabó Balázs miniszteri biztost is, de nyomára nem akadtunk, egy biztos: nem igazán ismert név a szakmában.
Annyit tudni róla, hogy a Magyar Közút Zrt. korábbi informatikai igazgatója. A neten azt találtuk, hogy a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság 2010. novemberi konferenciáján az Állami nagyvállalat beszerzési folyamatainak elektronizálása címen, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. osztályvezetőjeként tartott előadást. A kormányportálon található önéletrajza szerint 2011 és 2013 között az Állami Vagyonnyilvántartási Kft. programigazgatója, 2013-tól a Kincsinfo Kincstári Informatikai Nonprofit Kft. fejlesztési vezetője.
A Vagyonnyilvántartási Kft. honlapja szerint a cég „kizárólagos feladata az MNV Zrt. felelősségi körébe tartozó Állami Vagyonnyilvántartási rendszer és az erre épülő Országleltár publikus adatszolgáltató felületének kialakítása, adattartalommal való feltöltése, üzembe helyezésének biztosítása és használatának oktatása”. A Kincsinfót pedig a Magyar Államkincstár alapította, hogy „megfelelő árszínvonalon versenyképes tudást és szolgáltatást biztosítson a kormányzat és a Magyar Államkincstár számára, elősegítve ezzel a Magyar Államkincstár feladatainak hatékony ellátását”.
Vagyis semmi közük a közoktatáshoz, miként vélhetően Szabónak sem, hiszen az ő szakterülete – ezek szerint – a beszerzés és az informatika.
Mit keresett hát a Klikben?
Az előzményekről annyi sejthető, hogy magának Orbánnak is elege lett a klikes teszetoszaságokból, az oktatási államtitkárság döccenéseiből, a tankönyvmizériából, a tanári tüntetésekből.
– A jelenlegi oktatásirányításban szinte mindenki harcban áll mindenkivel – mondja Radó Péter oktatáskutató. – Egy ideig úgy tűnt, leváltják Marekné Pintér Arankát, és elvitetik vele a balhét a Klik kudarcáért. Ezért nevezhették ki Szabó Balázst, igencsak homályos mandátummal. Valószínűleg azzal bízták meg, hogy dokumentálja az elnök asszony hibáit. Talán Szabó volt kijelölve utódnak. A hatalmi játszma része lehet a kiszivárgott jelentés is. Az ügyet pedig nyilván elkenik, ami nem lesz nehéz. A Klik zárt intézmény, belső működéséről szinte semmit nem tudni.
Kajtárné Botár Borbála, egykori oktatási miniszteri főtanácsadó sem hallott még Szabóról.
– Nyilván utasítást kapott, hogy ne beszéljen. Jelentésében az oktatás tartalmi megítéléséről nem esik szó, csak szakmai szempontokat mérlegelt: az intézmény szervezeti felépítését, gazdálkodását, vezetői rendszerét nézte át. A nyilvánosságra került információk alapján szigorúan tartotta magát a feladatához – véli Kajtár Borbála. – Olyan informatikus, aki feltehetően vezetéstechnikai jártasságot is szerzett, képes hatékonyságvizsgálatokra, és egy ilyen megaintézmény működéséről is van elképzelése.
Erre szükség is volt.
Drágán rosszat
– A jelentést mindenki egy szigorú, rengeteg negatívumot feltáró értékelésnek állítja be, miközben a tanügyigazgatás működéséhez képest valójában borzasztóan megengedő – teszi hozzá Radó Péter. – Már a létrehozása pillanatában látszott, hogy a Klik képtelen ellátni a ráruházott irdatlan mennyiségű feladatot. Ott összpontosul valamennyi igazgatótól elvont intézményvezetői hatáskör, az összes önkormányzattól elvont fenntartói teendő és rengeteg tanügyi, igazgatási állami feladat, amit korábban az Oktatási Hivatal látott el.
S ha még ez nem elég, elképesztő mértékű a forráshiány: Radó szerint a Klik bő 400 milliárdos éves költségvetése szinte az egész magyar közoktatás költségvetése, amit a szükségletekhez képest 100-120 milliárddal alulkalkuláltak.
– A Klik ma a legnagyobb adós Magyarországon. 40-50 milliárd forint körüli az adó-, a köz- és a beszállítói tartozásokból összejött mínusz. A jelentés szerint jobb gazdálkodással kétmilliárdot spórolhattak volna, ami az adósságához képest aprópénz – magyarázza Radó. – A Kliknek hatezer feladat-ellátási telephelye és százötvenezer alkalmazottja van, ezzel Európa legnagyobb szervezete. Vezetőinek és a tankerületi igazgatóknak a kinevezése kontraszelekción alapult, kiválasztásuk fő szempontja többnyire a politikai megbízhatóság volt. Igaz, bekerült pár jó szakember is, de ők a kisebbség.
Bilincstok és hullacímke
– Annak idején a baloldali kormány is tervezte, hogy állami fenntartásba vegye azon intézményeket, amelyeket az önkormányzatok képtelenek fenntartani – mondja Kajtárné. – Kétszáz, önként jelentkező iskolával kezdtük volna a kísérletet. A szakmai és az oktatási felügyelet, a szükséges fejlesztések és a krétától a vécépapírig tartó kiszolgáló tevékenység kétszáz intézményre évi hárommilliárd forintba került volna. Azért ment a halogatás, mert nem dőlt el, hova rendelődjön az ország egész területén elszórva elhelyezkedő intézmények felügyelete, hiszen az Oktatási Hivatal regionális irodái nem mindig tudtak volna megfelelő szakmai és technikai segítséget nyújtani. Most nem kétszáz, hanem négyezer, a tagintézményekkel együtt közel hatezer iskoláról van szó.
A szakember példát említ.
– A Klik annak idején levélben kérte az iskolákat, írják össze 2014-es szükségleteiket. Ehhez egy 208 terméket tartalmazó táblázatot is mellékeltek, azzal, hogy az ebben található felszereléseket kizárólag börtönökből rendelhetik. Volt köztük bilincstartó tok, átszúrás ellen védő lábbeli, lábujjcímke hulláknak, franciaágy és még rengeteg elképesztő bornírtság. A Klik biztosan bekerül a magyar oktatás fekete könyvébe.
