A járványra hivatkozva büntetik a szegények iskoláit
„Egyszer már elvették tőlünk a többlettámogatást, de aztán visszakaptuk. Most úgy tűnik, visszatértünk a megvonásokhoz. Ami bánt, hogy az összeg drasztikus csökkentése minden szakmaiságot nélkülöz” – mondta lapunknak L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője azután, hogy kiderült: az Emberi Erőforrások Minisztériumának égisze alatt működő köznevelési államtitkárság – amelynek vezetője Maruzsa Zoltán – az idei tanévtől a felére csökkentette több, hátrányos helyzetű gyerekek oktatásával foglalkozó szervezet kiegészítő állami támogatását. A döntést a járványhelyzettel indokolták, egyben felajánlották a szervezeteknek, hogy ha nem tudják fenntartani az iskolájukat, akkor az állam készen áll arra, hogy átvállalja tőlük az intézmény további üzemeltetését.
Maruzsa Zoltán a támogatás megvonásakor közölte, hogy az Igazgyöngy Alapítványnak erős az adománygyűjtő tevékenysége, így a különtámogatás összegét abból össze lehet gyűjteni. Noha az államtitkár is tudhatja, a civilek pénztárcájára hosszú távon nem érdemes számítani. Az alapítvány mindenesetre most kénytelen kérni, és sokan érdemesnek is tartják a munkájukat arra, hogy támogassák a költségvetésüket. Fele-fele arányban civilek és vállalatok adakoznak az alapítványnak, de nagyon sok nem pénzbeli felajánlás is érkezik hozzájuk.
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője„Úgy szoktam fogalmazni, hogy az Igazgyöngy egy közösségi alapítvány, és folyamatosan bővül, mert sokan tudnak azonosulni azzal az üzenettel, amit képviselünk” – mondta L. Ritók Nóra. Ennek fényében érdekes, hogy ha megkérdezik tőle, miképpen segíthetnek az alapítványon, akkor ő csak annyit mond, a legfontosabb az lenne, hogy mindenki emeljen szót a széthúzás, a gyűlöletkeltés, a kirekesztés ellen. Hogy visszatérhessen az élet egy normális mederbe, ahol végre a problémák megoldását is együtt kereshetjük meg. Ahol nem ellenfelek vagyunk, hanem partnerek, normális kommunikációval, hiteles munkával.
A közoktatási államtitkárság döntésével rendkívül nehéz helyzetbe került az Iványi Gábor vezetésével működő Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) is. Ónodi István, a MET gazdasági igazgatója lapunknak azt mondta, összesen nyolc intézményben, huszonöt helyszínen végeznek köznevelési tevékenységet óvodától a középiskoláig, mintegy 2500 gyermeknek esélyt adva a tanulásra. Az intézményeket jórészt adományokból tartják fent, miután 2012 óta csak a költségvetési törvény szerint járó alapnormatívában részesülnek, az egyházi kiegészítő támogatást már nem kapják. Az intézmények tavaly összesen 190 millió forintnyi kiegészítő támogatáshoz jutottak, ami a felét teszi ki az egyházaknak járó forrásnak. A MET azonban többé már ezzel az összeggel sem tervezhet, a minisztérium ugyanis a 2020–21-es tanévtől már csak 95 milliót biztosít számukra, azután pedig semennyit.
Számok terén nem áll jól az Igazgyöngy Alapítvány sem, noha öt közhasznú feladatot lát el. Ebből az egyik az OM-számmal rendelkező, összesen 650 hátrányos helyzetű gyermeket nevelő alapítványi művészeti iskola fenntartása. Az intézménynek jelenleg hat telephelye van: Berettyóújfaluban, Komádiban, Magyarhomorogon, Körösszakálban, Körösszegapátiban és Biharkeresztesen. Az intézmények összesen hat főállású és két óraadó pedagógust, illetve további három munkatársat foglalkoztatnak. Az ő bérüket kellene a 17 millió forintról mintegy 8,5 millióra csökkentett támogatásból kifizetni, ami azonban szinte lehetetlennek tűnik. Az alapítvány az előző tanévben ugyanis havonta valamivel több, mint 4 millió 125 ezer forintot kapott a gyereklétszám alapján, a bérköltség ugyanakkor – mindenféle járulékokkal együtt – 5 millió 369 ezer forint volt. A különbözetet azonban L. Ritók Nóráéknak fedezniük kellett valamiből, tehát erre költöttek az állami különtámogatásból havonta 1 millió 416 ezer forintot. Így azonban a 17 millióból nem maradt az iskola működtetésének egyéb költségeire, azt a fenntartó alapítványnak kellett fedeznie. Emellett az iskolához kötődő, a generációs szegénység okait kezelni próbáló többi elemet is saját zsebből voltak kénytelenek finanszírozni, mint ahogy a jövőben sem tehetnek majd másképp.
Lapunk a támogatások megvonása kapcsán megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Azt kérdeztük, hogy pontosan mekkora összeget spórolt meg a tárca a források megvágásával, s hogy azt mire tervezik költeni. Válaszukból kiderült, hogy valamennyi szervezet a jövő tanévben is kap majd normatív támogatást, a mostani változások csupán a többlettámogatásokat érintik. A felszabaduló összegeket „a járványügyi védekezés keretében informatikai eszközök vásárlására fordítják a rászoruló tanulóknak”. Egyáltalán nem tartják aggályosnak azt az ajánlatot sem, amelyet Maruzsa Zoltán tett az iskolákat működtető civileknek intézményeik átadására. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis ha egy feladatot ellátó intézmény megszűnik, vagy ha egy fenntartó vissza szeretné adni az iskolát az államnak, akkor az utóbbinak kötelezettsége, hogy megszervezze a tanköteles gyermekek oktatását.
A szegényeknek segítséget nyújtók helyzete összességében nem különösebben fényes, jó hír viszont, hogy az Emmi ezúttal nem tudott fogást találni a szervezeteken, mert erős közösség áll mögöttük, amely hajlandó áldozni is arra, hogy a hátrányos helyzetűeket segítő intézmények hosszú távon működhessenek.
Hatalmas távlatokra azonban L. Ritók Nóra szerint nem érdemes terveznie senkinek, hiszen manapság nagyon nehéz olyan képviselőket találni, akik eredményesen tudnák a döntéshozók szintjén védeni a szervezeteik érdekeit. A velük foglalkozó szakpolitika ugyanis megszűnt, helyesebben bekebelezte a pártpolitika, így szinte nincs senki, aki meghallgatná őket. Az intézmények fenntartói ennek következtében általában csak egyetlen tanévre terveznek, és közben folyamatosan reménykednek, hogy részei maradhatnak az oktatási rendszernek.
