„A Fudan nem akar idejönni, a magyar fél kezdeményezte az egészet”

„Független kutatások, szabad gondolkodás, oktatásban nincsenek megkötések” – a Fudan Egyetem himnusza az oktatás szabadságáról, a nyugatos nyitottságról szól. Háromezer kínai egyetem közül a harmadik legjobb a Fudan, a világ egyetemeinek ranglistáján pedig évek óta a 30-40. hely környékén szerepel – írja az ATV.

„A Fudan nem akar idejönni, a magyar fél kezdeményezte az egészet. Kapott egy olyan ajánlatot a magyar kormányzattól, ami a kínai számítások szerint nagyon kedvező. Ezt a projektet nem ők kezdeményezték. Nyilván, ha ők nemzetközi terjeszkedésben gondolkodnak, akkor nem Magyarország az első ország, amit megcéloznak” – magyarázta a Heti Naplónak Salát Gergely sinológus.

Wang Yi kínai külügyminiszter 2019 nyarán két napon keresztül tárgyalt Budapesten. Az akkori hivatalos beszámolókból azonban kimaradt, hogy akkor dőlt el a Fudan Egyetemről való megállapodás. A Direkt36-hoz eljutott iratokból lehet tudni, hogy Wang Yi először Matolcsy Györggyel és Palkovics Lászlóval, később pedig Szijjártó Péter külügyminiszterrel is egyeztetett az egyetemről.

2017-ben, miután kiderült, hogy nem Budapesten rendezik az olimpiát, új hasznosítást kerestek az olimpiai falunak szánt csepeli rozsdaövezetnek. Ekkor fogalmazódott meg a diákváros ötlete, amelyet kivételes politikai egyetértés övezett. Valószínűleg épp a Fudan Egyetem építéséről szóló hírekre reagálva az oslói építésziroda nyilvánosságra hozta a terveket. Ez az 580 millió forintba került koncepció – aminek előkészítésére összességében egyébként már több mint egymilliárd forintot költöttek –, most úgy tűnik, hogy megy a kukába. Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere és Karácsony Gergely főpolgármester a nemzeti konzultációhoz hasonlót indít, mivel a veszélyhelyzet miatt népszavazást nem indíthatnak.

„A ’19-es diákvárost is magába foglaló megállapodás után a Budapesti Fejlesztési Központtal szorosan együttműködtünk, így mindenről, centiről centire tudtuk, hogy mi fog megépülni. Ehhez képest idén januárban egy folyosói beszélgetésben egy aggodalmas félmondat szól arról, hogy ezen a területen a diákvároson kívül talán épülhet egy egyetemi épület, egy kínai egyetemnek az épülete” – mondta Baranyi a Heti Naplónak.

Karácsony Gergely arról beszélt, bár pletykákat hallottak, dokumentumokról, előterjesztésről nem hallottak korábban. „Ment a susmus, első körben én ezt nem is hittem el. Azt gondoltam, hogy a választás felé közeledve a Fidesz egy ilyen ön-karaktergyilkolászást nem fog elkövetni” – mondta a főpolgármester. Karácsony úgy véli, politikailag annyira nonszensz, hogy a kínai egyetemről szóló vita úgy fog záródni, hogy elhalasztják azt 2022 utánra.

A félelmek és kritikák között felvetődött még a nemzetbiztonsági kockázat, de ezt a Kína-szakértők az általános, bármely óriás beruházásnál megjelenő kockázatnál nem látják nagyobbnak. Azt viszont igen, hogy

olyan versenyelőnyhöz juthat a kínai egyetem, amelyet a magyar egyetemek nem tudnak behozni, és ami egyébként az egyik érv volt a kormány részéről CEU ellen.

Az előzetes tervekben, dokumentumokban már szerepelnek a tanári fizetések, 3,5 milliós átlagjövedelemmel számolnak, plusz évi 3–6 millió forint kutatási plusz forrással.

(Kiemelt kép: A Diákváros látványterve. Forráa: Snøhetta.com)