A Florida-effektus – Darabjaira hullott a rendszer
A COVID-tesztre váró betegeknek és orvosaiknak abszurd hosszúságú várólistákkal kellett számolniuk a múlt hét végén. (E cikkünk a 168 Óra hetilap szeptember 30-i számában jelent meg – a szerk.) A legnagyobb szolgáltatók egyike már hét napra adott időpontot, és további öt nap múlva ígérte az eredményt. Ez összesen nagyjából annyi, mint amikorra jó esetben egy enyhe, közepesen erős tünetekkel járó betegség lefut. Számos szolgáltató a 19 500 forintos hatósági ár bevezetése után lehúzta a redőnyt, így a PCR teszthez már pénzért is nehezen lehetett hozzájutni. Naponta nem tudtak 10-12 ezernél több vizsgálatot elvégezni, ami természetes korlátja lett a hivatalosan bejelentett esetszámoknak is. Így inkább csak a stagnáló tesztkapacitást tükrözi, hogy az elmúlt napokban 700 és 1000 között ingadozott az új fertőzöttek hivatalosan bejelentett száma. Az operatív törzs által megerősített betegszámot szakértők szerint legalább tizenöttel, tizenhéttel érdemes felszorozni, így a szombaton jelentett 17 248 ezres adat valójában akár 250-300 ezer magyar fertőzöttet jelenthet.
A már idézett tudományos konferencián Kis Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) COVID-teamjének vezetője a tesztelésről elmondta, hogy a PCR tesztekhez kevés a reagens, elfogyott az automatákhoz szükséges műanyag elem, és kevés a szakember is. Ennek fényében érthető, hogy a százezer lakosra jutó tesztek száma az uniós országok közül csak Szlovéniában, Horvátországban Szlovákiában és Bulgáriában alacsonyabb, mint nálunk.
Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter, a WHO szakértője emlékeztet: Németországban az elvégzett tesztek aránya háromszor magasabb, mint nálunk, de Csehországban is duplája a magyarnak. Kökény elfogadhatatlannak tartja, hogy Magyarországon pénzt kérnek a tesztekért, ráadásul olyan összeget, ami egy átlagnyugdíjból élő idős ember számára megfizethetetlen. A vizsgálatok elvégzése járványügyi közérdek, a teszt azoknak a közjavaknak az egyike, amelyek biztosítását a törvények is előírják. Az Egészségügyi Világszervezet szakértője arra is figyelmeztet, hogy a WHO és az Európai Járványügyi Központ irányelvei egyértelműen előírják, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett csoportok, közöttük az idősek vizsgálatára, és prioritást kell adni azoknak, akik az egészségügyben és a szociális szférában dolgoznak. Nálunk még az ő szűrésük is megoldatlan.
Kunetz Zsombor orvos, rendszerfejlesztő, egészségügyi szakíró lapunknak úgy nyilatkozott: nyilvánvaló, hogy a kormány a nyáron nem készült fel arra, hogy most ősszel, a második hullám idején rendelkezésre álljon a megfelelő tesztelési kapacitás. Nem állja meg a helyét a kifogás, hogy a nemzetközi piacon bármi is hiánycikk lenne, ami a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges, hiszen az uniós országok döntő többségében nem merül fel ilyen aggály. Más kormányok időben beszerezték mindazt, amire a járvány elleni védelemhez a lakosságnak szüksége lehet.
A hazai egészségügy-szervezés ismert kritikusa úgy véli, a felelősség áthárításával ér fel, hogy a családi orvosok megkapták a jogot, szimplán a tünetek alapján megállapíthatják a COVID-fertőzés gyanúját, amivel akár betegszabadságra küldhetik pácienseiket. Ráadásul az ilyen gyanúnál a betegség – esetleg halálos – kimenetelét sem kell ugyanolyan módon jelenteni, mint a hivatalosan tesztelt fertőzöttek esetében. A 168 Órának Kökény Mihály is bírálta ezt a döntést, szerinte ez éppúgy szakmaiatlan, mintha a háziorvos arra kapna felhatalmazást, hogy EKG vagy bármilyen más műszeres vizsgálat nélkül, pusztán a beteg által bemondott tünetek alapján minősítsen egy-egy esetet infarktusgyanúnak. A WHO szakértője szerint ez valójában a járványügyi szakma elemi szabályainak megcsúfolása, ami azt jelzi, hogy a tesztelés állami gyakorlata csődöt jelentett.
A tesztek egyik legfőbb hazai forgalmazója, a Diagon Kft. ügyvezetője, Kern József lapunknak úgy nyilatkozott: megfelelő szervezéssel, a rendelkezésre álló berendezések és tesztanyagok tudományosan megalapozott kombinációjával még mindig megoldható lenne a lakosság gyors szűrése. Kétségtelen, hogy a drága és szakmunkát igénylő PCR tesztek elvégzésének korlátai vannak – egyébként a magyarnál gazdagabb társadalmakban is. Kern doktor álláspontja azonban az, hogy a tömeges szűrést a piacon a közelmúltban megjelent úgynevezett IgM szerológiai tesztek és a PCR vizsgálatok összehangolt kombinációjával kellene elvégezni. Az új IgM tesztek a betegség következtében termelődő ellenanyagokat, az immunglobulinokat mutatják ki körülbelül három-öt nappal később, mint ahogyan a PCR tesztek a vírus génanyagát jelzik. A jelenlegi viszonyok között azonban ez kisebb késedelem, mint amennyi a tesztek elvégzésében kialakult. A teszt azt is jelzi, hogy egy-egy beteg meddig képes átadni a fertőzést.
A vizsgálathoz szükséges automaták az egész országban rendelkezésre állnak a nagyobb egyetemeken, klinikákon, kórházakban és a vérellátó hálózatban, a minták szállítása sem jelenthet gondot. Az eredmény órákon belül elkészül, így naponta százezer ember szűrését meg lehet oldani. Kern József arról is beszámolt, hogy ma már vannak üzembiztos antigén gyorstesztek is, amelyek valóban jó hatásfokkal működnek, nem úgy, mint az a selejt, amivel egyes cégek tavasszal elárasztották a világpiacot. (Az új tesztek befogadásáról a WHO főigazgató-helyettesének nyilatkozatát lapunk 10. oldalán olvashatják.) A Diagon ügyvezetője természetesen nem gondolja, hogy a világszerte alkalmazott PCR teszteket az olcsóbb és gyorsabban bevethető módszerek teljesen kiváltanák, a módszerek kombinációja azonban hatékony és gyors megoldást kínál. Amikor az IgM teszt pozitív eredményt mutat, vagy a betegnek súlyos tünetei vannak, feltétlenül szükséges a PCR teszt is, ám például a tünetmentes kontaktusok tömeges vizsgálatának esetében az új típusú szerológiai vizsgálat megbízható eredményt ígér. A tudományos fokozattal is rendelkező ügyvezető – akinek cége a tavaszi nagy egyetemi kutatás reagenseit is szállította – azt állítja, hogy a különféle tesztelési módszerek szakmailag megalapozott kombinációja lehetővé teszi a legigényesebb nemzetközi sztenderdek szerinti szűrést. Így megvalósulhat a kontaktusok vizsgálata, a fertőzött betegek elszigetelése, és ezzel a járvány terjedésének lassítása, jó esetben megállítása is.
Hivatalos híradás, állásfoglalás azonban minderről egyelőre nincs. A miniszterelnök a múlt heti, napirend előtti parlamenti felszólalásában elmondta, hogy most felkészültebbek vagyunk, mint voltunk tavasszal, mert tapasztalatot szereztünk és nemzeti konzultációt szerveztünk. Minthogy a vírust külföldről hozták be, fenn kell tartani a határzárat is. Orbán Viktor biztosította az ország lakóit, hogy senki sem marad ellátatlanul: 66 ezer kórházi ágy van, és további ágyakat tudnak biztosítani.
Széles sajtóvisszhangot kapott Máté-Horváth Nóra intenzív terápiás orvos válasza: sajnos nem igaz, hogy senki sem marad ellátatlanul. Az ágyak nem gyógyítanak, ahogy a raktárakban álló lélegeztetőgépek sem. Megfelelően képzett szakápolóból viszont az országban összesen kétezer van. Márpedig a lélegeztetett betegeknek 24 órás ellátásra van szükségük, ám egy ápoló a súlyos állapotú páciensek közül maximum kettőt tud ellátni. A gépeket be kell állítani, az életfontosságú gyógyszereket adagoló pumpát villámgyorsan cserélni kell. A nővérek katétereznek, artériát szúrnak, kezelik a vénás kanült, felrakják a szívmonitort, szélsebesen bekötik a kábeleket. Egyébként a betegnek semmi esélye sincs a túlélésre. Ezt nem lehet napok alatt megtanulni.
Az NNK konferenciájának szakértői a tanácskozáson elmondták: míg az elmúlt hetekben az esetek száma európai átlagban 12 százalékkal, addig Magyarországon 50 százalékkal nőtt. A hazai járványgörbe a 34. héttől exponenciálisan emelkedik. Röst Gergely matematikus kifejtette: a kontaktmátrixok azt vetítik előre, hogy itthon is bekövetkezik az úgynevezett Florida-effektus: az esetszámok emelkedését öt héttel később követi majd a halálozások számának gyors növekedése.
A teszteléssel és a kórházi dolgozók berendelésével kapcsolatban kérdéseket küldtük az Emmi-nek és az operatív törzsnek. Válasz nem érkezett, de megkaptuk az emberminisztérium sajtóosztályának közleményét. Ebből megtudhattuk, hogy a magyar egészségügy készen áll a növekvő betegszámmal kapcsolatos faladatok ellátására. A tavasszal jól bevált recept szerint lépcsőzetesen nyitják meg az ellátóhelyeket, a járványügyi hatóság pedig több kórházból is orvosokat, szakápolókat vezényelt az elsődlegesen kijelölt intézményekbe.
A tavaszi recept alkalmazása aligha nyugtat meg mindenkit, különösen nem az akkor hazaküldött betegeket és családjukat. Kunetz Zsombor arra számít, hogy elégtelen ellátás miatt alighanem sok COVID-os fertőzött hal majd meg, és még több olyan beteg, akire a következő hetekben, hónapokban azért nem jut megfelelő figyelem, mert az erőforrásokat a járványnak azokra az áldozataira kell majd koncentrálni, akiknek a fertőzését megfelelő teszteléssel, kontaktuskutatással, elkülönítéssel el lehetett volna kerülni. Az egészségügyi szakértő szerint egy darabjaira hullott rendszerre tesz iszonyú terhelést a járvány, és mindez összeadódik a rossz szervezés következményeivel.
Kökény Mihály arra emlékeztet, hogy a KSH adatai szerint március és július között ötezer szakember tűnt el a magyar egészségügyből. Vannak, akik visszamentek korábbi külföldi munkahelyükre, vannak, akik a tavaszi tapasztalatok miatt fogtak vándorbotot. Sok olyan 65 éven túli doktor van, akit márciusban a kormány tanácsolt el a munkától, és már nem is tért vissza. A volt egészségügyi miniszter szerint sorsfordító jelentőségű lehet, hogy mielőbb ismételjék meg az orvosi egyetemek által elvégzett tavaszi kutatást legalább tízezer emberen, nézzünk szembe a realitásokkal.
És ki tudja, talán a Kern József által javasolt unortodox tesztelési gyakorlat valóban csökkenthetné a bajt. Hiszen hamis alternatíva, hogy a járványt szorítjuk-e vissza vagy a gazdaságot mentjük. A második fél év nemzetközi GDP-adatai egyértelműen bizonyítják: azok az országok voltak sikeresek a gazdaságban, amelyek a járvány elleni védekezésben is jól teljesítettek.
