A Fidesz sok kínos adatot tud eltitkolni az új fejlesztéssel

A közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért dolgozó

civilszervezet szerint„az ASP tervezésekor nem vették figyelembe azokat a kötelezettségeket, melyeket az Infotörvény előír az adatok nyilvánosságáról. Így az önkormányzatok csak a kormánynak jelentenek majd automatikusan, az állampolgárok továbbra is kézzel feltöltögetett tájékoztatókra alapozva ellenőrizhetik majd helyi döntéshozóikat.”

A rendszert a kormány szándékai szerint 2018-ig mindenhol bevezetik, így a választások idején a kormány lehet az egyetlen, aki könnyen átlátható, valós adatokkal rendelkezik az önkormányzati gazdálkodás minden vetületét illetően.

Az ASP (Application Service Provider – alkalmazásszolgáltató) az Infoter.eu

cikke szerintrészben informatikai, más megközelítésben szolgáltatási modell, „amelynek lényege, hogy a felhasználók az interneten keresztül érik el a távoli szervertermekben futó alkalmazásokat”.

Ennek kézenfekvő előnyei vannak: a felhasználók (az állampolgárok, illetve az önkormányzati ügyintézők) egységes szolgáltatásként tudják igénybe venni a szoftvereket, amelyek helyi karbantartást nem igényelnek, így lokális költségek, havidíjak alig jelentkeznek. (Eddig ezeket jellemzően a piacról vásárolták az önkormányzatok.)

Az ASP-központ jelentős előrelépést hoz a jogszabálykövetés, a továbbfejlesztés átfutási idejének és költségeinek csökkentésében, lényegesen magasabb informatikai biztonsági követelmények megvalósításában, valamint átlátható, gyors, elemezhető adatszolgáltatás biztosításában – írja az Infoter.eu.

Az ASP alapinfrastruktúráját a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (NISZ Zrt.) üzemelteti. Az ASP szakrendszerei a következők:

• iratkezelő rendszer,
• önkormányzati települési, illetve elektronikus ügyintézési portál rendszer,
• gazdálkodási rendszer,
• ingatlanvagyon-kataszter rendszer,
• önkormányzati adórendszer,
• ipar- és kereskedelmi rendszer.

A szakrendszerek közül az első kettőt a NISZ Zrt., a többit az Államkincstár üzemelteti.

Már a felsorolásból is látszik, hogy micsoda minőségi ugrást jelentene a magyar közigazgatás számára, ha sikerülne egységesíteni ezeket a rendszereket. A kormányzat annak idején a korrupció elleni küzdelemmel reklámozta a központosított rendszereket. Az elmélet szerint egy, az ASP rendszerén belül lebonyolított közbeszerzés esetében ugyanis megszűnik a személyes kapcsolat a beszerzés lebonyolítója és ellenjegyzője között, a végrehajtás és a döntéshozás teljesen elválik egymástól.

A rendszer ellenzői az önkormányzati autonómia csorbítása mellett az önkormányzati ügyintézők tömeges elbocsátásának lehetőségét említik. Nyilvánvaló, hogy a rendszer jelentős humán kapacitást tesz feleslegessé, ha beváltja a hozzá fűzött reményeket.

A Pest megyei tesztüzem már lezajlott, a kormány legfrissebb tervezete szerint 2017. január elsejéig egy hullámban csatlakoznának a szerényebb informatikai és humánerőforrással rendelkező önkormányzatok, 2017. október elsejéig pedig valamennyi önkormányzat csatlakozna az ASP adózási szakrendszeréhez. 2018. január elsejéig lényegében mindenhol bevezetnék az egész rendszert.

A K-Monitor szerint lehet, hogy segítik a háttérfolyamatokat az új alkalmazások, de mindez nem ér össze azokkal a kívánalmakkal, amelyeket az Infotörvény az önkormányzatok számára a proaktív adatszolgáltatással kapcsolatban megszab. Szerintük a jó megoldás az volna, ha a gazdálkodási rendszerben és a szakrendszerekben kezelt adatok egy része automatikusan kerülne ki az önkormányzatok honlapjára, vagy legalább egy gombnyomással generálható volna a törvény szerinti beszámoló, így segítve az állampolgárokat a közérdekű adatokhoz való hozzáférésben.