A Fidesz legyőzhető!

- Valóban nincs jövő? Leválthatatlan a Fidesz?

– Ki mondott ilyen marhaságot? Én biztosan nem.

- Csak arra utaltam: trend lett a baloldali, liberális kishitűség. Bruck András az ÉS-ben megjelent írásában arról értekezett, az állam bénító hatalmával szemben nincs semmink: például nincs hatékony sajtó, százezreket mozgató szakszervezet, de „még parittyánk sincs, mint Dávidnak volt Góliát ellen”. Tamás Gáspár Miklós meg úgy látja, 2024-ig nem lesz igazi kihívója a Fidesznek.

– Nagyon nehezen viselem ezt a defetizmust, amely egyébként a Fidesz vágyának az inverze. Orbánék a győzelmük után azt mondták, ők örök időkig, de legalább húsz évig kormányon maradnak. Értem persze a baloldali kishitűség okát: az intézmények átszabásával a Fidesz hosszú távra próbálja stabilizálni a hatalmát. Ám ez nem jelenti azt, hogy vége a világnak!

- Bruck szerint a baloldal olyan félénken és gyámoltalanul viselkedik, mintha maga is elhinné Orbán Viktornak, hogy rászolgált a büntetésre.

– A négyéves ciklusnak megvannak a maga törvényszerűségei Magyarországon. Az első időszak a kormányzás megítéléséről szól, arról, hogy betartják-e az ígéreteiket, miként dolgoznak, nem pedig az ellenzék versenyképességéről. Már csak ezért sem aggódom, hogy még nem állt talpra a demokratikus ellenzék. Mindig félidőben derül ki, hogy a közvélemény megtartaná-e a helyén az adott kabinetet, vagy sem. Szerintem eldőlt 2012 derekára: a Fidesz elveszítette azokat a támogatóit, akik 2010-ben csak jobb híján csapódtak a korábbi, másfél milliós táborához. A jobboldal vezetői azt gondolták, hogy a választással egyúttal párthívővé is vált az az egymillió ember, aki a baloldali kormányzásban csalódott. Éppen a 168 Órában mondtam el talán egy éve, hogy ezek a szavazók előbb-utóbb otthagyják a Fideszt. Ez mára megtörtént. Bajnai Gordon Haza és Haladás Alapítványának elemzése éppen azt bizonyítja: a rosszabb feltételrendszer ellenére is legyőzhető a Fidesz.

- De mi indokolná ezt az optimizmust? Igaz ugyan, hogy a 2010-es választási Orbán-tábor szétesett, ám még mindig 1,35 millióan voksolnának a Fideszre. Jelenleg a jobboldal vezet mindenhol, falutól nagyvárosig. És bár az MSZP-hez visszatértek százezrek, még mindig csak 1,2 milliós a támogatottsága.

– Ha az ellenzéki erők támogatottságát összeadjuk, az már most több, mint a Fideszé.

- De ezek az adatok nem összeadhatók.

– Valóban, ma még nem. De könyörgök, a választáson nemcsak párttagok szavaznak! Az embereket nem az fogja érdekelni, LMP-s vagy szocialista aspiránsra voksolnak, csupán az: van-e a Fidesz leváltását segítő jelölt a körzetükben. Azok, akik otthagyták Orbánékat, nem térnek oda vissza.

- Említette a Haza és Haladás elemzését, amelyet Szigetvári Viktor és Vető Balázs jegyez. Ebben az is szerepel: a baloldalnak hoznia kell mind a 49 balos választási körzetet és az 57 jobbosból 13-at. Ehhez csoda kell.

– Inkább munka. Járni kell a vidéket. Én is azt teszem. Olyan a hangulat az országban, mint 1985-ben. Az emberek szívesen elmennek politikai fórumokra, ahol kérdezhetnek, véleményezhetnek. Azt mondják, azért jönnek el, mert nem hisznek a médiának. Ezt érte el a Fidesz a nyomulásával! Elemzők, újságírók azt állítják, nagy a passzivitás. Frászt! A csalódottak tábort keresnek, úton vannak. De miért is kéne már most csapatot választaniuk? Miért álljon össze 2012-ben az ellenzék? Hogy a Fidesz még idő előtt szétzilálhassa?

- Mikorra kellene dönteni az esetleges ellenzéki szövetségkötésről?

– Az ellenzéki erőknek szűk egy évük van eldönteni, hogy külön-külön induljanak-e a választáson. De rá fognak jönni: ha nem állnak össze, és nem mutatnak kormányzóképes alternatívát, marad az Orbán-kormány.

- Gondolja, eljutnak a felismerésig? Az LMP nem akar szövetséget kötni a szocialistákkal.

– Vezetőik most nem is mondhatnak mást. Gyenge még az ellenzék, nincs programja. Az LMP-nek rövidesen választ kell adnia arra: ötszázezer szavazója révén három-öt parlamenti mandátumot akar megszerezni, vagy leváltani a Fideszt?

- Mesterházy Attila azt hangoztatja, ők egyedül is megnyerhetik a választást. Az MSZP elnöke állítja, 1,8 milliós a baloldali szavazótábor, s ha lesz választási regisztráció, ez elegendő a győzelemhez. Szigetvári Viktor szerint ehhez a szocialistáknak meg kellene tudniuk szólítani a Dunántúlon élő csalódott szavazókat.

– Jobb lenne, ha Mesterházy azt mondaná: a szocialisták szeretnék egyedül megverni a Fideszt, ám ha ez nem reális, készek összefogni másokkal. Kormányzóképes alternatívát kellene mutatniuk – programmal. Ez lenne az ellenzéki összefogás alapja is. A Fidesz az első két évében a mainál jobb finanszírozási körülmények között semmit nem tudott megoldani: szétzilálták az egészségügyet, káosz van az oktatásban, januártól az lesz a közigazgatásban is. A következő két évben a recesszió miatt nem lesznek képesek változtatni. Már a saját táboruk számára is kínos, amit Orbán hónapok óta a nyilvánosság előtt összehord.

- És ha a demokratikus ellenzék nem tudja elhitetni magáról, hogy képes a kormányzásra?

– Akkor jönnek helyettük mások. Ha az MSZP nem tudja újraszervezni a baloldalt, visszacsalogatni az elriasztott értelmiséget, majd más foglalja el a helyét. A hagyományos pártstruktúra felbomlóban van: eltűnt két nagy rendszerváltó párt, az MDF és az SZDSZ, és a folyamat még korántsem fejeződött be. Egy 2014-es esetleges vereség a Fideszt is szétaprózhatja. Ha az ellenzéki erők a következő két évet is szellemi restségben töltik, akkor az utolsó pillanatban egy választási párt is alakulhat a Fidesszel szemben.

- Akár Bajnai Gordon alapítványából?

– Akár. De ez csak a legvégső megoldás. Az emberek lélekben döntöttek már, csakhogy még nem látják, kire szavazzanak. Az ellenzéknek most már nemcsak azt kellene szajkóznia, miért rossz az Orbán-kormány, hanem bemutatni, mit tennének másképp.

- Bajnai alapítványa ezt teszi a szakpolitikai elemzésekkel. De vajon a volt kormányfő nemcsak egy „átmeneti ikon” a baloldali, liberális „messiásváró” közéleti hangulatban? Úgy értem: lehet valóságos szerepe is az ellenzéki együttműködésben?

– Lehet. De azt meg kell tanulnia minden politikai erőnek: választást nyerni és sikeresen kormányozni – két különböző dolog.

- Bajnai nem tudna választást nyerni?

– Ez a képesség hiányzik belőle, és ő – ez ritka a politikai szereplőktől – tisztában van a korlátaival. Bajnai Gordon nem kampányarc, nem tud mozgósítani. Ugyanakkor – láttuk – kiválóan, az elődeihez képest a legkisebb hibaszázalékkal kormányzott. Az ellenzéknek először választási szövetséget kell kötnie. Nem pártfúzióra, pártszövetségre van szükség, hanem olyan összefogásra, amely egy adott napra szól.

- Másnapra meg széthullhat az a szövetség – különféle részérdekek miatt.

– Ez is megeshet. De ki kell tartaniuk, amíg győznek és megválasztják a miniszterelnöküket. Mert inkább az kormányozzon, aki ért is hozzá!

- Vagyis akár 2014 májusában is megnevezheti az ellenzék, kit akar kormányfőnek?

– Persze. Miért is kellene már ma eldönteni ezt? Most inkább programokat kellene alkotni. Az MSZP 1994-ben még a két forduló között sem árulta el, ki a miniszterelnök-jelöltje. Most sincs kényszer. A választás után is ráérnek felkérni Bajnait.

- Csak őt lehetne? Bajnainak nincs alternatívája?

– Számos ember alkalmas a kormányfői feladatra. Ma még kár ezt találgatni. Azt sem tudjuk, milyen kormányzás szükséges 2014-ben. Most úgy tűnik, a Fidesz pénzügyi, gazdasági krízist hagy örökül, ezért valószínűbb: leginkább Bajnai-típusú miniszterelnökre lesz szükség majd.