A Fidesz és Orbán is jócskán veszített népszerűségéből

„Néhány hibával több” című cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap arra mutat rá, hogy nemrégiben az Orbán-kormány még duzzadt az erőtől. Ám most az emberek elfordulnak tőle, csakhogy ezt a hatalom nem akarja megérteni.

2015. március 23., 15:10

A majdnem egész oldalas elemzés megállapítja, hogy a Fidesz és a miniszterelnök jócskán veszített népszerűségéből, de voksokról is lemondhatott ,miután elbukta a veszprémi pótválasztást. A nyertes, Kész Zoltán azt mondja, azért győzhetett, mert a kormánypárt sok híve otthon maradt. Ugyanakkor független jelöltként sok olyan embert megszólított, aki egyébként nem voksolt volna. Mindent egybe véve Veszprémben arra szavaztak, aki meg tudta verni a Fideszt. És ha ez a hangulat kitart, akkor kellemetlen meglepetés érheti a kabinetet Tapolcán is, ahol jó esélyeket jósolnak a Jobbik jelöltjének.

De a klíma nem csupán a gazdaságilag virágzó Dunántúlon fordult a hatalom ellen, hanem keleten is, pl. Ózdon. Ott a választók úgy torolták meg a Fidesz trükközését, hogy az antiszemita és cigányellenes kiszólások miatt egész Európában rossz hírű Jobbik jelöltjét segítették hatalomra. A pártvezetés egy éve próbálkozik azzal, hogy mérsékletet tanúsítva szeletet hasítson ki a politikai középről – és nem is sikertelenül. Ezt hangoztatja az ózdi polgármester is, csakhogy minél tovább beszél, annál hátborzongatóbb lesz, amit mond, például amikor a romákat ostorozza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyre több magyar hajlana a rasszizmusra és a szélsőségre. Ahogy az előző, fideszes városvezető kifejti: inkább megint mástól várják a segítséget és mivel a Jobbik még nem kormányzott, azt hiszik, hogy a párt alatt majd jobbra fordul soruk.

A Fidesz támogatottságának zuhanása azzal függ össze, hogy a győzelem után jó pár hibát követett el, legelőször is az internetadóval, amelyet még további kiérleletlen, illetve nem kellőképpen megindokolt ötletek követtek. Lásd az autópályadíjak egyik napról a másikra elrendelt kiterjesztését, a vasárnapi zárva tartást és a reklámadót. Utóbbi eredménye az volt, hogy az RTL Klub egyszerre csak elkezdett híreket sugározni, éspedig olyan témákról, amelyek korábban csak a baloldali sajtóban szerepeltek. Így Lázár és Szíjjártó költséges életmódjáról, luxuslakásáról, vagy éppen az 5. kerületi ingatlanügyletekről. Továbbá a felcsúti stadionról és az ottani polgármester látványos meggazdagodásáról. A konzervatív tábor azt tapasztalja ezek után, hogy főként a vidéki, idősebb lakosság körében romlik a kormánypárt megítélése, miután ez a réteg az RTL-t nézi és nem a neten szörföl.

Mindehhez járult még az Orbán–Simicska-szakítás. Fidesz-körökben úgy hírlik, a miniszterelnök azután határozta el, hogy megnyirbálja a szürke eminenciás uralmát, hogy egy számára meglepő kinevezés után azt közölték vele: az illető Simicska utasítására kapta meg a tisztséget. Nem nehéz rájönni, hogy a fejlesztési tárcáról van szó. Ám az ellenlépések láttán az üzletembernél elszakadt a cérna, nyilvánosan, a leggyalázatosabban ócsárolta Orbánt és embereit. A miniszterelnök számára ezek után nem volt könnyű megmagyarázni, miként lehetett egy ilyen ember évtizedeken át a legszorosabb útitársa.

A kormány nem akarja felfogni, hogy a botrányok és téves döntések után miért fordulnak el tőle a tömegek. Arra hivatkozik, hogy a gyengülő közvélemény kutatási értékekkel arányosan javul a gazdaság eredménye. Hogy Magyarországot mégis problémás gyerekként kezeli a világsajtó, azt a hivatalos szóvivő csakis a helyzet téves megítélésével, illetve kettős mérce alkalmazásával magyarázza. A módszer sokáig működött: Orbán provokálta Brüsszelt és Washingtont, majd a külföldi reakciók láttán a sorok zárultak a kormányfő mögött. Március 15-i beszédében ugyanezzel próbálkozott: a kicsiny magyar államnak a német szatócsok, az erőszakos oroszok, délről pedig a rettenetes iszlám harapófogójában kell bátran a szabadságáért küzdenie. Ám kérdéses, hogy ezzel a mutatvánnyal, sikerül-e még egyszer maga mögé felsorakoztatnia a magyarokat.