A Fidesz egykori szavazói csapódtak a Jobbikhoz
A közvélemény-kutatási adatok sem támasztják alá „a baloldalról szélsőjobbra” elméletét - a Medián legfrissebb elemzését.
Bár az európai parlamenti választás előtt két hónappal csak minden huszadik választó volt biztos abban, hogy a Jobbik át fogja lépni az 5 százalékos küszöböt, egy héttel a voksolás után kevesebb mint minden harmadik mondta, hogy meglepte az eredmény. Az más kérdés, hogy leginkább azok lepődtek meg, akik valóban ismerik az eredményt. A megkérdezettek 64 százaléka tudta felsorolni, mely pártok küldhettek képviselőt Brüsszelbe, és minden negyedik a pártok szavazatarányát is többé-kevésbé pontosan megmondta.
A többség nagyon vagy legalábbis többé-kevésbé örül az EP-választás eredményének (21, illetve 40 százalék), ami egyebek mellett azért is lehetséges, mert a közvélekedés immár valamivel kevésbé elutasító a Jobbikkal szemben, mint korábban. Áprilisban a választók bő egyharmada még nem is hallott a Jobbikról, június közepén viszont már tíz kérdezettből kilenc tudott véleményt mondani róla.
Ahogy két hónappal ezelőtt, most is azzal értettek egyet a legtöbben, hogy „a Jobbik végre kimondja azokat a problémákat, amikre mindenki gondol”, miközben 34-ről 39 százalékra nőtt az egyetértés azzal az állítással, hogy „csak a Jobbik törődik igazán a kisemberek érdekeivel”. Viszont sokan vannak olyanok is, akik veszélyesnek (54 százalék) vagy egyenesen fasisztának tartják a Jobbikot (45 százalék).
Mítosz a "baloldalról szélsőjobbra"
A párt valóban jobban szerepelt azokon a településeken, ahol korábban az MSZP-nek állt a zászló, ám ez jelentős részben azért lehetett így, mert az EP-választáson ezeken a településeken az átlagnál is kisebb volt a részvétel (nincs bizonyíték rá, de logikusnak tűnik, hogy főképpen az MSZP egykori támogatói maradtak távol). A Jobbik pedig a szavazóinak nagyarányú aktivitása miatt ott szerepelhetett a legjobban, ahol kevesen szavaztak.
A közvélemény-kutatási adatok sem támasztják alá „a baloldalról szélsőjobbra” elméletét. Amennyire lehet hinni a 2006-os voksolást felidéző válaszoknak, a Jobbik támogatói között alig valamivel nagyobb (14 százalék) az egykori MSZP-szavazók aránya, mint a Fidesz jelenlegi szavazótáborában (9 százalék).
A többségük 2006-ban a Fideszre szavazott, vagy nem szavazott, például, mert még nem is volt szavazati joga - írta HVG.
