A Fidesz egyelőre mélyen hallgat

„Minden reakció növelné a presztízsét”, ezzel magyarázták az

Indexnek fideszes képviselők, hogy a kormánypártok miért nem szólaltak meg eddig az LMP népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban. A képviselők szerint ennek a stratégiának a része volt az is, hogy múlt hétfőn a kormány részéről senki nem reagált Jávor Benedeknek, az LMP frakcióvezetőjének a népszavazásról szóló felszólalására. A Fidesz ugyanis arra számít, hogy ha nem beszélnek a témáról, akkor az LMP nehezebben tudja napirenden tartani a népszavazási kezdeményezést.

Több, neve elhallgatást kérő kormánypárti képviselő is azt mondta, hogy egyelőre nem tartja veszélyesnek az ellenzéki párt akcióját, mert szerintük az LMP kérdései nem túl izgalmasak, mivel napi szinten nem befolyásolják az emberék életet, így valószínűleg nem fognak nagy tömegeket megmozgatni.

Több forrás elismerte ugyan, hogy érezhető a kormánnyal szembeni elégedetlenség, amit az LMP megpróbálhat kihasználni. Szerintük azonban jelenleg jóval kisebb az elégedetlenség, mint a 2008-ban az MSZP-s többségű kormánnyal szemben, amikor a szociális (vizitdíjról, tandíjról, kórházi napidíjról szóló) népszavazás a Fidesz győzelmét hozta. (A 2008. márciusi referendumon a szavazásra jogosultak 50,49 százaléka vett részt, a kórházi napidíj esetében 84,08, a vizitdíjnál 82,42, a tandíj esetében 82,22 százalék volt az elutasítás aránya.)

Egy kormányzati tisztviselő szerint az LMP kezdeményezését azért sem lehet összehasonlítani a Fidesz által kezdeményezett népszavazással, mert akkor jóval megfoghatóbb, húsbavágóbb kérdésekről volt szó. A forrás szerint ráadásul az LMP-nek az MSZP-vel is meg kell küzdenie azért, hogy végül melyikük legyen az ellenzék vezető ereje. A népszavazás arra viszont jó lehetőség lehet, hogy az LMP a parlamenten kívül ellenzéki szervezeteket (Egymillióan a Sajtószabadságért, 4K!) fel tudja sorakoztatni maga mögé, tette hozzá.

A kormánypártok egyelőre azért sem foglalkoznak az LMP akciójával, mert az új alaptörvény szigorította a népszavazásra vonatkozó szabályokat. A korábbi szabályozás szerint az érvényességhez elegendő volt, hogy a szavazásra jogosultak 25 százalékának azonos szavazata. A januárban életbe lépett alaptörvény szerint viszont a népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele részt vesz rajta, az eredményességhez pedig az kell, hogy a résztvevők több mint fele azonos választ adjon.

Az LMP-s kezdményezéssel a kormány akkor foglalkozhat komolyabban, ha összegyűlik a népszavazás elrendeléséhez szükséges 200 ezer aláírás, mondta a kormánypárti frakció egyik befolyásosabb tagja. Az LMP vasárnap azt közölte, hogy szombat estig megközelítőleg harmincezer aláírást gyűjtöttek össze. Egy fideszes politikus szerint, még ha össze is gyűlik a szükséges aláírás, akkor is tudnak úgy védekezni, hogy túl drága a referendum, miközben a felmérések szerint a kérdések nem mozgatják meg az embereket.

Az LMP március 5-én indította el aláírásgyűjtő kampányát. A párt négy kérdésben szeretne népszavazást: a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi 90 napról emeljék vissza a korábbi 260 napra, ne lehessen 100 napnál hosszabb próbaidőt kikötni, illetve a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni. Ehhez kérdésenként legalább 200 ezer aláírást kell összegyűjteni április 2-ig.