A fellelkesült
Ritkán fordul elő, hogy otthonában interjúzzunk egy politikust – most ez történt. A miniszterelnök népességszaporulati főtanácsadója családjának kőbányai otthonába invitált bennünket, és addig egyetlen kérdésre sem válaszolt, amíg el nem fogyasztottuk az egyébként pompás zöldségleves, göngyölt hús, petrezselymes krumpli menüt. LAMPÉ ÁGNES írása.
– Megvolt a leves, a husi-krumpli házi csalamádéval, vágjunk bele.
– Vágjunk, de meg kell értenie, ennem kellett a provokatív kérdések előtt. Egyébként is jobb nekem, ha nem éhgyomorra kérdez...
– Hogyan lett a miniszterelnök családpolitikai főtanácsadója? Korábban önkormányzati, oktatási ügyekkel foglalkozott, szóvivő is volt egy darabig.
– A miniszterelnök úr kért fel a feladatra. Arról, hogy neki miképp jutott eszébe, csak ötleteim vannak.
– Ossza meg velünk!
– Tudta, hogy nagycsaládos vagyok, és talán az járt a fejében, hogy a Dévai Szent Ferenc Alapítvány kuratóriumi tagja vagyok. Tisztában volt azzal is, hogy egy ott nevelkedő kislányt szimbolikusan „örökbe fogadtunk”, az ellátásához minden hónapban hozzájárulunk.
– Annak nem sok köze van a gyerekvállalás ösztönzéséhez.
– Eleinte nem is ez volt a feladatom, általánosságban foglalkoztam családpolitikával.
– A családügy sokrétű, tudományos hátteret igénylő munka, a hozzáértők mögött több évtizedes szakmai múlt áll. Hogy kerül ön ennek az élére?
– Miniszterelnök úr döntésében bizonyára érzelmi elemek is szerepet játszottak. Köztük talán az is, hogy pár éve Böjte atya ötletét én javasoltam miniszterelnök úrnak. Így karácsonykor Orbán Viktor és családja személyesen ajándékozta meg a Dévai Szent Ferenc Alapítványnál nevelkedő Orbán família gyermekeit.
– E nemes gesztusok pótolják a gazdasági, családjogi, szociológiai szakértelmet?
– Az én dolgom összefogni a munkát. A Lázár Jánossal történt beszélgetések során vetődött fel, hogy szükség lenne néhány népesedéspolitikai javaslatra. Mivel magam is tisztában vagyok a korlátaimmal, népesedéspolitikai munkacsoportot állítottam fel, amelyben az ország legkiválóbb szakemberei is helyet kaptak.
– Az elmúlt harminc évben rengeteg ilyen munkacsoport született. Ez a mostani mitől volna különb a többinél?
– Amikor dolgozni kezdtünk, magunk sem tudtuk, különbözünk-e majd az elmúlt időszak hasonló kezdeményezéseitől, de végül színvonalas anyagot hoztunk létre. Ennyire komplex összefoglaló a rendszerváltás óta nem készült.
– A választási kampányban kétségkívül népszerűséget hozhat a javaslatuk.
– A munkacsoport jóval a kampány előtt jött létre, az anyag nemrég készült el, a gazdaság pedig már van abban a helyzetben, hogy erre a célra is tud komolyabb forrásokat biztosítani. Ha csak választási matematikában gondolkodnánk, a feladatainkra szánt hetvenmilliárdot a szavazatszerzés szempontjából „hatékonyabban” is fel lehetne használhatni. Az anyag filozófiája az: a családok döntésére bízzuk, hogyan járnak el a rugalmas gyed vagy épp az egyetemi évek alatti gyerekvállalás tekintetében. Sorra vettük, mi okoz gondot: a lakáshelyzet, a szocpol, a család és a munka összeegyeztethetősége, az adók, a kisgyerek napközbeni ellátása.
– Nagyjából azok a szakemberek, akikkel ön dolgoztat, évekkel ezelőtt ugyanezeket a problémákat sorolták, és ugyanazokat a megoldásokat szülték meg, amelyeket most az ön kezébe adtak.
– Az alap valóban az az anyag, amit Spéder Zsolt és Kopp Mária az egykori népesedési kerekasztal számára készített. Amikor elolvastam, fellelkesültem. A koncepció maradt, aktualizáltuk, és kiegészítettük a munkavédelmi akciótervvel és az egyetemistaként szülő nők diákhitelének elengedésével. A rugalmas gyed hangsúlyos pont: ha az anya hamarabb visszamegy dolgozni, a hátralévő gyed nem vész el, hanem egy összegben megkapja. És számos egyéb kérdésben is előreléptünk. Míg korábban a kis- és a közepes vállalkozások nem vettek fel anyákat, hiszen annyi kötelezettség járult mellé, hogy nem érte meg, most a gyesről, gyedről visszatérő anyukák után a munkáltatónak két évig nem kell járulékot fizetnie, és a harmadik évben is csak a normál összeg felét köteles utalni. Az elmúlt évben 175-ről 190 ezerre nőtt a hatévesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyukák foglalkoztatottsága.
– Ma állásinterjún a nők jobbára letagadják, ha kisgyermekük van, különben nincs esélyük. Arra a kérdésre pedig, hogy a következő tíz évben ugye nem akar kisbabát, az a jó válasz: dehogy!
– Fog ez változni. Ha egy cég gyesről visszatért anyukát alkalmaz, 22 ezer forinttal kevesebb költséggel számolhat.
– És mennyit bukik a cég azon, ha a gyerek betegsége, bölcsije, ovija miatt az anyuka nem jön dolgozni, vagy korábban kell lelépnie?
– Ez valóban kockázat, de a 22 ezer forintos bérelőny sokakat meg fog győzni.
– A kormány miért nem a rugalmas munkaidő vagy a részmunkaidő irányába tereli a munkáltatókat?
– A munkahelyvédelmi akcióterv segít abban, hogy elterjedjen a részmunkaidős foglalkozás. Például: ha egy munkáltató két négyórás anyukával állapodik meg, ott komoly a járulékkedvezmény.
– Mennyi idő kell ahhoz, hogy eredményt mutasson fel ez a régi-új népesedéspolitika?
– A népességpolitika – Kapitány Balázs szavaival – nem úgy működik, mint a kakaóautomata, amelybe bedobok kétszáz forintot egyért, négyszázat kettőért. Ez komplex folyamat. A gyermekvállalás presztízsét, rangját, elfogadottságát is vissza kell állítani. Azért, hogy több gyerek vállalása ne jelentsen durva elszegényedési kockázatot, minden területen egyszerre kell lépni. Persze van költségvetési korlát is: ha az adókedvezményeket a járulékokra is kiterjesztjük, az önmagában ötvenmilliárd, a rugalmas gyed harminc-, a szocpoltámogatás javítása pedig legalább tízmilliárdos tétel.
– Közben fogyunk, folyamatosan.
– Célunk lassítani a folyamatot. A kormány döntött arról, hogy aki a gyermekek utáni adókedvezményt az szja-ból nem tudja igénybe venni, az járulékban megtehesse. A kabinet rövidesen határoz a rugalmas gyedről, egyeztető tárgyalások folynak a munkahelyvédelmi akcióterv finomításáról, és az egyetemisták felé is igyekszünk lépéseket tenni: aki szül, annak elengedjük a diákhitelét. Az intézkedéscsomag, ha sikerül bevezetni, óvatos becslések szerint néhány éven belül öt-tízezer fővel emelheti az éves születésszámot.
– A szülőképes korban lévők száma drámaian csökken a következő években. Ezt mivel kompenzálnák?
– Már mondtam: az előbb vázolt módszerrel.
– Macsópárt a Fidesz. Illés Zoltán minapi beszólása, az asszonyverő, vak komondoros Balogh József és a családi erőszak ellen négy-öt szülést javasoló Varga képviselő nem hitelesíti ezeket a kezdeményezéseket.
– A parlamentben mindkét oldalon akadnak durva beszólások. Örülök, hogy Illés Zoli bocsánatot kért. Én nem ezekkel, hanem az anyag elkészítésével foglalkozom. Kezelem a politikai vetületeit, és azon vagyok, hogy a közbeszéd részévé tegyem. Nem panaszkodom: annyit szerepelek vele a médiában, mint szóvivő koromban.
– Kinek kell számot adnia az eredményekről?
– Nincs beszámolnivalóm, az anyagot letettem a miniszterelnök úr asztalára.
– Elolvasta?
– Persze, és elismerte a munkát. Az, hogy a kormány a javaslatokat több körben tárgyalja, és komoly összegeket szán rá, önmagáért beszél.
– Kérdeznék valami egészen másról.
– Tessék.
– Mint a 2006. őszi utcai harcok egykori „mártírja” figyelemmel kíséri Gergényi Péter és Bene László most zajló perét?
– Az utcán még ma is sokan megállítanak, hogy: „Képviselő úr, meggyógyult?” Most már kicsit kezd zavarni. Jobban szeretném, ha nem a fejbe verésem miatt emlékeznének rám. Gergényi Pétert és Bene Lászlót magam is feljelentettem, mert az akkori állapotokért nem a közrendőrök voltak a felelősek. A szakbizottságban elképesztő dolgok derültek ki.
– A most zajló per is kampánytéma.
– A két rendőr iránt, akiket az ügyemben a megverésemmel vádoltak, egy idő után a legkisebb haragot sem éreztem. Magamban lezártam az ügyet. De nagyon mélyek a lövészárkok, és a sajátjából senki sem hajlandó kinézni. Jó lenne, ha a per segítene tisztázni, mi is történt valójában.