A darnózseli hentes ügyvédje: „Így kell valakit elítélni bizonyítékok nélkül!”

2014 májusában megölte, majd a háza alatti húsfeldolgozóban feldarabolta és ledarálta a feleségét. A maradványok egy részét elégette és szétszórta a háza melletti réten. Pár nappal később a nyomozók megtalálták a réten a nő szívének, májának és tüdejének darabjait, alig néhány kilométerre a vádlott házától, az egyezést később DNS-teszt is bizonyította.

A férfi házassága már évekkel korábban megromlott, feleségével gyermekelhelyezési vitában voltak, a nőt többször bántalmazta is.

Az ügyben kétszer felmentő ítélet született, majd a hentest testi sértés miatt 7 év börtönre ítélték. A döntés ellen akkor az ügyész súlyosabb ítéletért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. Végül a Kúria mégis úgy döntött, hogy előre kitervelt emberölésért ítéli el a férfit.

Jován László, a hentes ügyvédje a 168.hu új bűnügyi, Jogában áll hallgatni! című műsorában beszélt pénteken este arról, hogy milyen hibákat vétett a nyomozóhatóság, az ügyészség és a bíróság. Számára már az is furcsa volt, hogy egy olyan védett tanú szavára adnak, aki elmondása szerint 300-400 méterről látta a férfit, amikor valamit kiszórt egy fekete zsákból. A domborzati viszonyok miatt szerinte nem láthatta volna az illető, hogy a hentes mit csinál. Pedig még a mimikájáról is részletesen beszélt a szemtanú, azt viszont elfelejtette megemlíteni, hogy a hentesnek be volt gipszelve a keze – érvelt az ügyvéd.

„Nem volt lehetőségünk kihallgatni az úgynevezett védett tanút, ezért alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be, és a Strasbourgi emberjogi bíróságon fogjuk folytatni az ügyet” – fogalmazott Jován, aki azt is nehezményezte, hogy ő még kérdéseket sem tehetett fel a tanúnak. Sem írásban, sem szóban.

A védő szerint ellenőrizni kellett volna a tanú alibijét is, azaz hogy hol volt, amikor a gyilkosság történt.

Arról is beszélt a műsorban, hogy ő tanácsolta a védencének: ne tegyen vallomást. Véleménye szerint, ha egy ügyben kevés a bizonyíték, akkor a bírói és ügyészi gyakorlat szerint nagy jelentősége van annak, ha a vádlott szavahihetősége csak kis mértékben is meginog. Szerinte a hentes végzettségű vádlott biztosan elcsúszott volna a jogászok kérdésein, még akkor is, ha nem ő a tettes.

„Ennek az ítéletnek nagyon rossz üzenete van. Olyan ingoványos, szubjektív területre ment el a bíróság, amivel azt üzenik, hogy bárki lehet bűnös” – mondta az ügyvéd. Hozzátette: „A Kúria ezzel üzent a társadalomnak, mégpedig azt, hogy akit ők bűnösnek gondolnak, azt el fogják ítélni.”

Az utóbbi években három olyan ügy is napvilágot látott, amelyekben nem került elő holttest. Az eltűnt villanyszerelők, VV Fanni és a darnózseli hentes ügye. „Egyik esetben sem került elő holttest. Ha pedig holttest nincs, akkor nem állapítható meg a halál oka” – fejtette ki a jogász.

„Most a szakmában az ilyen ügyeknél a darnózseli hentes ügye az etalon, Így kell valakit elítélni bizonyíték nélkül. Ha ez lesz a trend, akkor óriási a baj” – jelentette ki Jován, aki szerint a darnózseli hentes ügyében hibázott a rendőrség, az ügyészség és a bíróság is, de bízik benne, hogy az emberjogi bíróság ezért elmarasztalja majd a Kúriát.

A teljes beszélgetés itt visszanézhető: