A csodavárás biznisze
Az ezotériával kapcsolatban a világon nálunk végeztek először szociológiai felméréseket. A Tárki és az Image Factory a spiritualitás társadalmi hátterét vizsgálta, egyben a jövőmondók, mágusok lehetséges közéleti szerepét is. A nemrég közzétett kutatás meglepő tanulságokat hozott. A gazdasági világválság egyik legnagyobb nyertese kétségkívül az ezoterikus piac. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.
Régóta trendi csodadoktorokhoz, kártyavetőkhöz járni. Ám szociológusok eddig nem foglalkoztak a jelenséggel. Sík Endre, a Tárki vezető kutatója úgy fogalmaz: a „hivatalos tudomány” lenézte az ezotériát, s az ilyen vizsgálatokat is komolytalannak tartotta.
Pedig idehaza sok és egyre több hívük van a spirituális tanoknak.
A felmérés szerint a magyarok negyven százaléka hisz az „alternatív” gyógyítókban, s majd ugyanennyien gondolják azt: sorsukat tőlük független, magasabb rendű erők irányítják. A jósok és az asztrológusok elfogadottsága is jelentős.
Az ezoterikus gyógyítók iránti közbizalom tükör a hazai egészségügyről is – állítja Sík Endre. Közismerten mi vagyunk Európa egyik legbetegebb népe, rengeteg a pszichés probléma is. A hagyományos szomatikus orvoslás és ellátórendszer képtelen ezt megoldani.
Pszichológusok szerint a honi pszichiátria is alapvetően biológiai szemléletű, az állami pszichoterápiás gyógyítás pedig lényegében megszűnt. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (OPNI) valláspatológiai osztály is működött. Holisztikus gyógymódot alkalmaztak: a testet, lelket, szellemet egyaránt kezelték, lelkészek bevonásával. Az OPNI, vagyis a „Lipót” bezárásával az osztály is megszűnt. Pedig az efféle spirituális gyógymódok veszélyessé, ártalmassá válhatnak szakmai kontroll nélkül.
Magyarországon a táltosok és kuruzslók ténykedését lényegében senki sem felügyeli. Bognár Ákos szociológus, a kutatást végző másik cég, az Image Factory kommunikációs vezetője azt mondja: ilyen gyógyítóknak az önkormányzati jegyzők adhatnak engedélyt. A hivatalnokoktól persze nem várható el, hogy „szakmailag” ellenőrizzék a mágusokat. Miként is lehetne bizonyítani, hogy a „boszorkány” hibája, ha nem használt a varázslat?
Az ezotériakutatás meglepő tanulsága az is, hogy a spiritualitás nem függ iskolázottságtól, társadalmi státustól. Nincsteleneket és gazdagokat is izgat a jóslás. A szegényebbek nem mennek asztrológushoz, de ők is a horoszkópnál nyitják ki az újságot. A vizsgálat igazolta: a nők fogékonyabbak az ezotériára, mint a racionálisabb férfiak.
Lélekgyógyászok úgy vélik: a spiritualitás általános emberi jellemző, amelynek kettős lelki gyökere a fejlődésvágy és a közösséghez tartozás igénye. Csakhogy ez nem mindig a vallásosságban mutatkozik meg. Hiszen világjelenség az is, hogy a nagy egyházak egyre kevésbé tudják megszólítani az embereket. A templomba járók száma jelentősen csökkent, tehát a spirituálist mind többen máshol keresik. A példakép, a közösség és a hit hiánya pedig radikális csoportokhoz sodorja a fiatalokat. Azt remélik, ott magasabb eszményekre találnak.
Másrészt a mai fogyasztói kultúrában sokuknak a pénz az „isten”. Fejlődésvágyukat anyagi gyarapodásban élik ki. Más esetekben azonban pusztító lehet az eltorzult hit: gyilkos szekták, „felsőbb igazságot osztó” terroristák példák erre.
A gazdasági válság egyik legnagyobb nyertese az ezoterikus piac. Az Amerikai Médiumok Szövetsége tavaly közzétette: a pénzügyi krízis kirobbanása óta „forgalmuk” jelentősen nőtt, klienseik közül minden harmadik „szűz”, vagyis először járt spiritisztánál. Egyes angol, amerikai brókerházak mellett már évekkel ezelőtt is működtek asztrológiai tanácsadók: az árfolyamváltozások és a bolygók között kerestek összefüggéseket. A nagy bankok tönkremenetele után még többen hihették úgy, hogy a csillagok állásában is jobban lehet hinni, mint a tőzsdeindexben. Angliában – becslések szerint – tavaly negyvenmillió fontot termelt a spirituális üzletág. Ám Bognár Ákos kételkedik ebben, ugyanis ennyi egy közepes nagyságú hollywoodi film büdzséje. Szerinte a valódi profit jóval nagyobb. Csak nehéz legálisan felbecsülni.
Ám arról, hogy a hazai boszorkánykonyhákban mekkora lehet a pénzmozgás, semmiféle adatot nem találtak a kutatók. Tanácsadástól egészségügyi szolgáltatásig ezerféle címszó alá besorolhatók a mágikus tevékenységek. És az sem valószínű, hogy – mondjuk – asztaltáncoltatás után számlát kapunk. Nemrég az egyik országos kereskedelmi televízió éjszakai műsorában is feltűntek jósok és kártyavetők, akiket mindennap emelt díjas tarifával lehet hívni. Úgy tetszik: krízis idején nálunk is megéri képernyős jósdát nyitni.
A szociológiai kutatás a pártpreferencia és az ezotéria kapcsolatát is vizsgálta: a politikailag bizonytalan, kialakulatlan világnézetű ifjak inkább vonzódnak az irracionális jelenségekhez. Síklaki István szociálpszichológus azt mondja: Magyarországon régi hagyománya van annak, hogy a politika „valláspótlékként” szolgál. Horthy Miklós, Rákosi Mátyás és Kádár János is „atyaként” uralkodott. A kommunizmusnak saját „hittana”, rituáléi voltak.
A rendszerváltás után újraindult a közélet „szakralizálódása”. Orbán Viktorban a jobboldalon sokan a nemzet „megváltóját” látják. Kósa Lajos egyenesen „táltosnak” nevezte őt lapunknak adott interjújában.
A honi pártharcok a jók és a gonoszok összecsapásairól szólnak, vallási csatamezővé alakítva a politikát. És minél nagyobb egy vezér kultusza, annál inkább manipulálhatja rajongókörét. Síklaki szerint a spiritualitás fokozódása azért is aggasztó, mert kifejezi: az emberek egyre kevésbé bíznak az államban, a közintézményekben, a jogrendben.
A 20. századi történelemben gyakran összefonódott a politika a spiritualitással. A mostani szociológiai felmérésben is hivatkoznak arra: a Harmadik Birodalomban állami intézményrendszere volt az ezotériának. A Német Örökség Szellemtörténeti Társaság kutatásaira 1935 és 1944 között többet költöttek, mint ugyanebben az időben az atombomba fejlesztésére az Egyesült Államokban. Hitler a fontosabb döntései előtt mágusokhoz, jósokhoz fordult. Himmler és Hess is kapcsolatban állt okkultistákkal. Ezek a spiritiszták a németek isteni kiválasztottságát hirdették, Krisztust árjának tartották. A „mágusok” között akadt, aki anyagilag is támogatta Hitler nemzetiszocialista pártját.
De a Vörös Hadsereg több tisztjéről is kiderült, hogy szellemidézéssel, asztrálmágiával foglalkozott.
A kutatók szerint nálunk többen klikkelnek az interneten a horoszkóp kifejezésre, mint a pornográfiára. Virágzik a csillagjósbiznisz is. Janák Lajos, a Baktay Ervin Asztrológiai Egyesület elnöke veszélyt is lát ebben: felhígul a jósszakma. Egyesületükben minimum három évig képzik az asztrológusokat, csakhogy elszaporodtak a gyorstalpalók. Az ott végzett kuruzslók ellen az egyesület hiába próbál fellépni. Janák üzleti fogásnak, becsapásnak tartja a televíziók betelefonálós jósdáit. A valódi asztrológia nem így működik: szükség van személyes találkozásra, a problémák feltárására.
Janák is havonta többször konzultál milliárdos befektetővel. Az asztrológus azt nem tudja megmondani, konkrétan milyen bizniszbe vagy részvénybe érdemes fektetni. De arra választ adhat, hogy a csillagok szerint mikor jó egy üzletbe belevágni, mennyit érdemes kockáztatni.
Politikai tanácsért is fordultak már Janákhoz, igaz, a honatyák titkárnőjüket, feleségüket küldték hozzá. Személyesen csak a pártok középkáderei, önkormányzati politikusok jöttek el. Mindkét oldalról.