A budapesti atomreaktort üzemeltető MTA Energiatudományi Kutatóközpont sem kapta meg a működéshez szükséges alaptámogatást
Csillebércen működik a Budapesti Kutatóreaktor (BKR), amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) üzemeltet. Csak a reaktornak is otthont adó telephely őrzés-védelme évi 300 millió forintba kerül. A kutatóközpontot az MTA többi intézetével együtt ugyanúgy érinti az Innovációs és Technológiai Minisztérium lépése, amellyel visszatartja az MTA költségvetésének nagy részét, 20 milliárd forintot.
A telephely kiemelt biztonsági területnek számít, de a működési költségeket – amelynek jelentős részét a telephely fenntartására fordítják – ők sem kapták meg idén.
Palkovics László miniszter január közepén arról tájékoztatta a kutatóközpontok vezetőit, hogy az MTA kutatóintézetei már áprilistól projektalapú működésre állnak át. Eszerint nem alapfinanszírozást kapnak az intézetek, hanem témakiírásokra kell jelentkezniük. Az elnyert összeg 60 százaléka fordítható majd kutatásra és a kutatók bérére,a fennmaradó 40 százalék marad általános költségekre, rezsire, és a kétezer nem kutatói besorolású dolgozó bérére.
Az MTA EK-n belül az Atomenergia-kutató Intézet (AEKI) üzemelteti a 10 MW-os kutatórektort, amely ellátja Magyarországot radioaktív izotópokkal. Az 1959-ben indult reaktor 1993 novemberében kapta meg az üzemeltetési engedélyt 30 évre, amely 2023-ban lejár.
Ennek meghosszabbítása, a kérelem előkészítése többéves és rendkívül költséges folyamat, amire a kutatóközpontnak jelenleg nincs saját forrása.
A reaktor elsősorban kutatási célokat szolgál. A fő feladat a biztonságos üzemeltetés és a szakma fejlesztése.
– Az itteni kutatóreaktor egy nagy neutron forrás, amelyet orvosi izotópok előállítására, és fizikai vagy kémiai tulajdonságok meghatározására használnak a kutatók. Az orvosi célra gyártott izotópokat például szövetroncsoláshoz vagy nyomjelzéshez alkalmazzák. Vannak emellett ipari felhasználások is, amelyek élelmiszerek tartósítására, vagy az autóiparban is használatosak – magyarázza Juhász Péter reaktorüzem-vezető.
Az AEKI a kezdetek óta együttműködik a Paksi Atomerőművel. Az atomerőművek ugyanis nem tesztelhetnek, szimulálhatnak baleseteket (Csernobil óta szigorúan tilos). Ilyen feladatokat csak kutatóreaktoroknál vagy tesztberendezésekben végeznek. Az AEKI részt vesz Paks 2 új blokkjainak előkészítésében is, többek között szakmai programot dolgozott ki az új blokkok üzemeltetését ellátni képes magyar szakemberek – mérnökök, fizikusok – képzéséhez. Az AEKI működtet emellett egy kísérleti berendezést, amely a Paksi Atomerőmű primer körének méretarányosan kicsinyített mása. Ezzel olyan balesetek modellezhetőek, amikor a fűtőelemek hűtésére kell biztonságos megoldást találni.
– Az erőmű biztonságos üzemelését érintő kérdésekben mindig kikérik intézetünk véleményét. Ezek a berendezések ritkák, maximum tíz ilyen van az egész világon
– mondja a laboratórium vezetője.
A kutatóreaktor működéséhez nukleáris üzemanyag szükséges, ennek beszerzési költsége magas. A Világgazdaság 2016 márciusában írta meg, hogy a kutatóintézetnek nincs forrása a fűtőelem megvásárlására, segítség nélkül nem tudja azokat beszerezni. Erre végül nemrég kapott pénzt a központ, decemberben kormányhatározat rendelte el 3,6 milliárd forint átcsoportosítását.
Az alapműködésre is pályázni kell
A kutatóközpont alaptámogatása tavaly másfél milliárd forint volt, idén már erre az összegre is pályázniuk kell – mondta a 168 Órának Horváth Ákos, az MTA EK főigazgatója.
Elmondása szerint a KFKI telephely őrzés-védelmével nem lesz gond, ennek 300 millió forintos éves költségét – az ITM tájékoztatása alapján – a kutatóközpont el tudja majd számolni. A csillebérci telephely őrzése egyébként azért ilyen költséges, mert nagyon komoly feltételeknek kell megfelelnie: a nagy létszámú fegyveres biztonsági őrség tagjait folyamatosan képezni kell, ruházatuk, felszerelésük, továbbá eszközeik is speciális és hatóságilag megszabott, piaci óradíjuk pedig jóval magasabb egy normál biztonsági őrénél.
– Az az opció nem létezik, hogy nincs megoldva az őrzés. Ha nem engedek be ide embereket, akkor is ugyanazt az őrséget kell biztosítanom. Nukleáris anyagot nem lehet őrizet nélkül hagyni. A napi feladatokat megoldjuk, emiatt nem aggódunk, viszont szeretnék eljutni oda, hogy távlati tervekről is lehessen beszélgetni. Az itt felhalmozott tudásból nagyon sokat ki lehetne hozni
– teszi hozzá.
A főigazgató elmondása alapján kérvényezni fogják a hatóságtól, hogy a reaktor 2023-ban lejáró licencét hosszabbítsa meg. Ehhez rengeteg feladatot kell elvégezniük, a folyamat pedig költséges.
– Már elkezdtük a felkészülést az üzemidő-hosszabbításra, de a forrásaink nem elegek – különösen nem akkor, amikor még az alaptámogatásra is pályáznunk kell
– állapítja meg.
Hozzáteszi, nagy segítség – és egyben egyértelmű elköteleződés az ITM részéről a hazai nukleáris kutatások iránt – az a most átcsoportosított 3,6 milliárd forint, amelyet nukleáris üzemanyag beszerzésre fordíthat az MTA EK. A támogatásból 2024–25-ig elegendő üzemanyagot tárolhat be a BKR, tehát eddig van idő előkészíteni a következő évtized terveit. A reaktor, mint neutronforrás, fontos eszköz a kutatások számára ma is, és az is marad.
Az MTA EK-nak az is jelentős problémát okoz, hogy feladatából adódóan sok épületet használ. A telephely 80 ezer négyzetméter összterületű épületeiről általánosan elmondható, hogy rossz műszaki állapotúak, fenntartásuk költséges. Arról egyelőre nincsen párbeszéd, hogy az ITM az Akadémia büdzséjének átvétele után biztosít-e keretet az MTA tulajdonában lévő épületek felújítására, korszerűsítésére.
– A komolyabb felújításokra nincs pénzünk. A KFKI-ban sok a rossz állapotú, drágán fenntartható épület, a 27 hektáros telephely komoly infrastruktúrával, közműhálózattal rendelkezik. Ennek éves karbantartása, felújítása igen jelentős költséggel jár
– jegyzi meg Horváth Ákos.
A főigazgató szerint a következő időszak legfontosabb feladata a jövő évtizedek KFKI-t érintő kutatási terveinek előkészítése lesz.