A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Füzér határozatot fogadott el, hogy farkas- és hiúzbarát település akar lenni

2019. július 26., 21:34

Szerző:

Vadászati szempontból különleges rendetetésű területté nyilváníttatná Magyarország legészakibb települése, Füzér önkormányzata a település csaknem 3500 hektáros határát, az intézkedéssel a farkasok és a hiúzok életterét védenék - közölte az MTI-vel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település polgármestere csütörtökön.

Horváth Jenő hozzátette, erről határozatot fogadott el a helyi önkormányzat, de a terület átminősítése a vadászati törvény értelmében szakminisztériumi hatáskör, ezért Nagy István agrárminiszterhez fordul. A polgármester lépésüket azzal indokolta, hogy az utóbbi években megtelepedtek a nagyragadozók - a farkasok és a hiúzok - Füzér környékén. 

Néhány hete például a farkasok alig száz méterre a kertek végétől, egy körbekerített legelőn leterítettek egy másfél mázsás bikaborjút. Mivel ehhez több egyed szükséges, úgy vélik, már nagyobb falka élhet a környéken. 

A 430 lakosú Füzér környezetének 75 százalékát hegyvidéki erdős terület borítja. Nincs messze a Bükki Nemzeti Park sem, ahol a lenti felvétel készült.

Horváth Jenő hangsúlyozta, az általuk javasolt megoldás segít megvédeni a védett állatok élőhelyét, egyben megkönnyíti a nagyvadak által okozott károk megtérítését is a gazdálkodók számára. A harmadik szempont pedig az, hogy a füzéri vár, valamint az Országos Kéktúra révén a településre érkező évi mintegy százezer turista számára lehetővé tennék a farkasok, hiúzok vagy akár a medvék életmódjának megismerését és védettségük fontosságát.  Tanösvényt alakítanának ki vagy interaktív módszerekkel mutatnák be a gyerekeknek, hogyan élnek a nagyragadozók - közölte Horváth Jenő. 

 

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.