A 3000-es kormányhatározatok: csak Orbán szűk köre tudhatja, mi áll bennük

Kevesebb, mint három év alatt, ebben a kormányzati ciklusban eddig 72 titkos, úgynevezett 3000-es kormányhatározatot hozott az Orbán-kormány – derült ki a 168.hu közérdekű adatigénylésére a Miniszterelnöki Kormányiroda által küldött válaszból. Ezek lehetnek politikai, katonai vagy gazdasági természetű döntések, de nem nyilvánosak, és akár évtizedekre szóló titkosítást kapnak már az elfogadásuk pillanatában. Az ilyen titkos döntésekről a közvélemény semmilyen információval nem bír, csak a kormányhatározatok darabszáma tudható: már az adott határozat címe is titkos, vagyis minősített adat.

A 3000-es határozatokról Orbán Viktoron és a kormány tagjain kívül talán csak tucatnyian tudhatnak: magas beosztású államigazgatási vezetők, vagy a döntéssel érintett személy, intézmény vezetője. A 3000-esek a nevüket onnan kapták, hogy négyszámjegyű azonosítójuk hármassal kezdődik. Míg az egyessel kezdődően számozott „sima” kormányhatározatokat bárki elolvashatja a Magyar Közlönyben, a 3000-esek ott nem jelennek meg.

Az biztos, hogy ezek nagyon fontos döntések, ha azonnal elzárják őket az állampolgárok, sőt – néhány ember kivételével – még a kormányzati szervek és az államigazgatásban dolgozók elől is. A titkolózásnak lehet ésszerű indoka az, hogy az ilyen határozatokban hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk lehetnek. De a titkosítás oka lehet egyszerűen az is, hogy

a döntések nyilvánosságra kerülése a kormány megítélése szerint veszélyeztetné Magyarország érdekeit.

A Miniszterelnöki Kormányiroda által küldött bontásból kiderül, hogy a negyedik Orbán-kormány 2018. májusi hivatalba lépése után az év végéig 21, 2019-ben 16, 2020-ban további 27 darab 3000-es határozatot fogadott el, idén pedig április 9-ig még nyolcat. Ez átlagosan havi két titkos döntés, és ha ebben az ütemben hoznak további ilyen határozatokat, akkor a ciklus végére 97 is összejöhet belőle.

Ezzel a 97 darabbal pedig éppen megdöntené az Orbán-kormány saját korábbi rekordját, mivel az előző, 2014-2018-as kormányzati ciklusban eggyel kevesebb, 96 darab 3000-es kormányhatározatot hoztak. A titkos döntések száma egyébként az elmúlt 10 évben egyre emelkedik, mivel a korábbi, 2010-2014 között hivatalban lévő Orbán-kormány még csak 72 darab 3000-es határozatot hozott.

Az Orbán-kabinetek ráadásul nem csak előző ciklusbeli magukhoz képest „gyártanak” több titkot, hanem a korábbi, baloldali kormányhoz képest is. A 2006-2010 közötti időszakban a mostanában ciklusonként már százhoz közelítő számú titkos döntéshez képest mindössze 51 született: ebből a Gyurcsány-kormány 38-at, az azt követő Bajnai-kabinet pedig 13-at fogadott el.

Emelkedő tendenciát mutat ugyan a fenti számsor, de még a 4 év alatt százhoz közelítő mostani számok sincsenek sehol ahhoz képest, hogy Orbán Viktor első kormánya ugyanis 1998-2002 között 380 titkos határozatot fogadott el, és nem sokkal maradt le mögötte a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány 2002-2006 között: ők 4 év alatt összesen 339 ilyen döntést fogadtak el.

De még ezek a számok is nagyon messze vannak attól, amennyit a rendszerváltás utáni jobb-, majd baloldali kormányok titkosítottak az első két ciklusban. Talán a rendszerváltás időszakának túlzott óvatossága, „túlbiztosítása” az oka, de az Antall-, majd a Boross-kormány 1990-1994 között 2299 titkos kormányhatározatot hozott. Az ezt követő Horn-kormány ehhez képest már keveset, 486-ot.

Ezeket a döntéseket 5-10, de akár 50 évre is titkosítják, és csak ritkán fordult elő, hogy utóbb nyilvánosságra kerülnek. Leginkább úgy, hogy a titkosító kabinetet követő kormány feloldja a minősítést és közzéteszi őket. Így ma már tudhatjuk, hogy annak idején több titkos határozat született a bős-nagymarosi vízlépcsőről, vagy például egy 2001-ben a MOL földgázüzletágának kiszervezéséről.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Pixabay)