'89 helyett újabb horthysta "vívmányt" hoz vissza a Fidesz

Január végéig lehet véleményezni a Budapestet hét körzetre (a járás szót a fővárosban nem használják) osztó, a magyarországi járási rendszerről szóló koncepciót. A tervek szerint körzeti kormányhivatalok 2013-tól fokozatosan átvennék az önkormányzati feladatok jelentős részét.

A szubszidiaritás elve szerint a helyi ügyekben a helyeiknek kell dönteniük, erre választják az állampolgárok az önkormányzatokba a helyi képviselőket és a polgármestert. Az önkormányzati rendszer ugyan nem szűnik meg, de mint a Fidesz-kormány új koncepciójából kiderült, fokozatosan kiüresítik. Az önkormányzatok funkciói ugyanis az állampolgárok által ellenőrizhetetlen járásokhoz és kormányhivatalokhoz kerülnek át, amelyek élére a kormány nevezi ki vezetőt. A szubszidiaritás fontos elve az Európai Uniónak, így elvileg az is elképzelhető, hogy a járási rendszer ütközik az Európai Uniós joganyagba. Az új rendszer bevezetésével a '89-es demokratikus vívmányokból újabbat üresít ki az Orbán-kormány.

A fővárosban ugyan megmaradnak az önkormányzatok, de hét körzet lesz, hét kormányhivatallal, amelyhez egyenként 220-240 ezer ember tartozik. A kormányhivatalok megerősödése a fővárosi önkormányzatot annyiban érinti, hogy 2013 januárjától automatikusan átkerülnek hozzájuk a fővárosi tulajdonú oktatási és szociális intézmények. Az önkormányzat azonban visszaigényelheti azokat az intézményeket, amelyekhez ragaszkodik, és bizonyos feltételek teljesülése esetén vissza is kaphatja. Mint azt a főpolgármesteri hivatalban az

Index megtudta, most kezdődtek el azok a felmérések, tárgyalások, amelyek alapján majd kijelölik, melyik intézményeket kérik majd vissza.

20 milliárdból változik meg a rendszer

A központosítás persze nem lesz olcsó: 15-20 milliárd forintba fog kerülni. A kabinet döntése értelmében a járási kormányhivatalok létrehozása kiemelt kormányzati projekt, s ennek sikeres megvalósítása érdekében döntöttek arról, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokból átcsoportosít a területi közigazgatási rendszer teljes körű átalakítására – nyilatkozta az

MNO-naka Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Ez mindennel együtt – nyolc uniós projekt összehangolását figyelembe véve – 15-20 milliárd forintba kerül – tették hozzá. A KIM szerint ebben nemcsak a járások kialakítására fordítandó összeg van benne, hanem minden egyéb olyan kiadás is, amely a teljes rendszer átalakításával kapcsolatban felmerülhet.

A járási hivatalok a megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként működnek majd 2013. január 1-jétől. Létrehozásuk része a Jó Állam koncepciójában megfogalmazottak szerint a területi közigazgatás átalakításának érdekében, s azért szükséges, hogy az elmúlt húsz évben a területi közigazgatásban kialakult átláthatatlan feladat- és szervezetrendszer, az önkormányzati és állami igazgatás összemosódása megszűnjön – állítja a minisztérium.

Nem lesz választott vezető

A KIM közléséből kiderült, hogy az államigazgatási feladatokat az állam a saját szervezetrendszerén keresztül fogja elvégezni, míg az önkormányzatnál a helyi ügyekkel kapcsolatos feladatok maradnak. A járási hivatal feladata a jelenlegi jegyzői feladat- és hatáskörök, valamint a kormányhivatalok körzeti, városi kirendeltségeinek feladatait fogják ellátni. Miután a járás nem önkormányzati, hanem államigazgatási egység, a vezetője sem választott képviselő lesz, hanem megfelelő végzettséggel rendelkező szakember – tudatta a minisztérium.

A járások beosztása kapcsán az utóbbi időben egyre több vita merült föl, aminek kapcsán Navracsics Tibor, a KIM első embere úgy fogalmazott, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján január 29-ig jelezhetik a települések, ha a tervezetthez képest más járáshoz akarnak tartozni. „Ez a járások számát nem érinti, a 168 járás és hét fővárosi körzet fix szám, ami azt is jelenti, hogy ha valaki új járást akar alakítani, azzal kell számolnia, hogy abban a megyében egy másik járást kell megszüntetni”.

Kispest polgármestere: ezzel felszámolták az önkormányzatiságot - kattintson a folytatásért!