3,2 milliárddal drágul és tovább csúszik a budapesti e-jegyrendszer
A beruházás előzményeit ismertetve a 444.hu emlékeztet rá: Budapestnek nem volt elég pénze, ezért kölcsönt vett fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), akik azonban saját feltétel- és pályáztatási rendszert is előírtak a pénz felhasználásához.
A fővárosnak végül 2015-ben sikerült szerződnie a Scheidt & Bachmann nevű, főként jegyautomatákkal és beengedőkapuk telepítésével foglalkozó céggel, amelynek korábban ilyen nagyságrendű megrendeléssel nem igazán volt dolga – írja a lap. Hozzáteszik: a beruházás ráadásul nemzetközi viszonylatban kiemelkedően drágának számít.
A BKK jelenlegi vezetése azt állítja, hogy a projekt rosszul volt előkészítve, nem gondoltak a bonyolult rendszerek integrációjára, közben az adatvédelmi törvény is módosult, és a kormány országos e-jegy-koncepciója is. A BKK korábbi vezetése ugyanakkor azt állítja, hogy a cég rosszul menedzselte a projektet, nem volt már megfelelő szakembergárda.
A jegyrendszert a meglévő és tervezett automatákkal is össze kellene kapcsolni, ám egyelőre ezek integrálása sem megoldott.
A rendszert a tervek szerint 2018 végéig kellene átadni, az ütemtervet elnézve azonban kisebb csoda volna, ha ez megvalósulna – írja a 444.hu. Nemhogy a rendszerintegrációk, de a kapuk, kézi jegyellenőrző berendezések és a járművekre szánt érvényesítők sem készültek el. Csak metró- és HÉV-beengedő kapuból több százat kellene telepíteni és a közel kétezer darabos járműállomány felszerelése is sok időt vesz igénybe.
