2050-re már Eurábiát vizionálnak Európa helyén
Az elvándorlás az iszlám terjesztésének eszköze, és Eurábia 2050-re valósággá válhat az arab sajtó egy része szerint – derül ki a Migrációkutató Intézet elemzéséből, amelyet az Orbán-kormányhoz közeli Századvég Alapítvány juttatott el szerdán az MTI-hez.
A dokumentum szerint a migrációval kapcsolatos, az arab sajtóban megfogalmazott megközelítések egyrészt rámutatnak arra, hogy melyek azok az elképzelések, amelyek veszélyt jelentenek Európára. Másrészt azokra a racionális, migrációkritikus érvekre is felhívják a figyelmet, amelyek a kiindulási pontul szolgáló országokban már megjelentek, a Magyarország által képviselt állásponttal összeegyeztethetőek, és a válsággal kapcsolatos érdemi párbeszéd fundamentumát képezhetik - hangsúlyozták.
Az elemzés alapját mintegy háromszáz sajtóorgánum adta. Mérvadó hírportálokon - például al-Dzsazíra, al-Hajat - megjelent véleménycikkeket, olvasói kommentárokat, YouTube-on megosztott videókat, Twitter-bejegyzéseket vizsgáltak. Az álláspontok hat fő kategóriába sorolhatóak. Ezek mindegyikét tipikus érveket felsorakoztató idézetek illusztrálják a tanulmányban. A konzervatív, fundamentalista értékelések szerint az elvándorlás az iszlám terjesztésének eszköze, és Eurábia 2050-re valósággá válhat. A pánarab Muszlim Testvériséghez közeli katari al-Dzsazíra, a szalafita islammessage.com több írásában is megjelenik ez a migrációt küldetésként meghatározó motívum. Az al-Dzsazíra egy cikke azt javasolja, hogy a Nyugatra vándorolt muszlimok taktikai okokból jó kapcsolatokat kell, hogy kiépítsenek a társadalom többi részével, ugyanakkor őket iszlám szervezeteknek kell ellenőrzés alatt tartaniuk.
A szekuláris beállítottságú, migrációpárti negyiptomi és libanoni véleményalkotók szerint a kivándorlás áldás. A Jászúr libanoni lap újságírója szerint a migráció lehetőséget ad anyagi javak és tudás megszerzésére. Egy több tízezernyi követővel rendelkező közismert egyiptomi értelmiségi hazájának rossz közegészségügyi viszonyaival szemben a nyugati életforma egészséges jellegét hangsúlyozta migrációra buzdító Twitter-üzenetében. A bejegyzésére adott kommentek egy része azonban kifejezetten szkeptikus hangvételű - ismertette a Migrációkutató Intézet. Megtalálhatóak olyan vélemények is, amelyek kritikusak az elvándorlás jelenségével szemben. Az angol nyelvű, Londonban szerkesztett liberális al-Hajat című lapban egy libanoni újságíró tollából megjelent cikk szerint viszont hiú ábránd azt várni, hogy a Nyugaton minden problémára megoldást lehet találni. Ennek alátámasztására egy libanoni fiatalember történetét idézi, aki mérnök létére sem kapott képzettségének megfelelő munkát, és inkább a hazatérést választotta, mint a megalázó helyzetek sorozatát, amelyben németországi tartózkodása alatt része volt.
A kivándorlással kapcsolatos kudarcélmények okát illetően két táborra oszlanak az írások. Egy részük a nyugati muszlimellenességet hibáztatja, mint például a Nagy-Britanniában élő liberális szaúd-arábiai üzletember által alapított Elaph (Íláf) szerzője. A cikkre adott kommentárok egy része ez esetben is ellentmond az írásban megfogalmazott véleménynek, és a muszlimokat teszi felelőssé, akik egy átpolitizált iszlám nevében fanatikus tetteket hajtanak végre, és elzárkóznak a kapcsolatteremtéstől a befogadó társadalommal.
Egy másik kategóriát alkotnak azok a nézetek, amelyek szerint a migráció nem jelenthet megoldást. Egyes véleményvezérek az ennek ellentmondó tapasztalatok ellenére még mindig az országok demokratizálásában látják a kiutat. Egy algériai liberális napilap egy Franciaországban élő algériai újságírót idéz, aki úgy fogalmaz, hogy az elvándorlás kényszerűség, a megoldást csakis az adott országok társadalmi valóságának átalakulása jelentheti. Egy marokkói lap szerint illegális útvonalakon elvándorolni olyan áldozatokat követel, amelyek soha nem térülnek meg - ilyen hangok is hallhatóak az arab nyelvű sajtóban.
A YouTube-on tömegével találhatóak olyan személyes beszámolók, amelyek óva intenek az útra keléstől. Különös figyelmet érdemel egy iraki keresztény újságírónak az egyik legnagyobb iraki online lapban kifejtett véleménye, amely szerint a keresztények számára az üldöztetésre nem az elvándorlás a válasz.
Összefoglalásként elmondható, hogy az arab média a migráció jelenségének minden aspektusával foglalkozik, nincsenek tabutémák, ám hangvétele érzelmileg túlfűtött: vagy tragédiaként, vagy isteni kegyelemként értékeli a kivándorlást. A szír sajtó kivételével azonban a kiindulási pontként szolgáló országok kormányzatainak felelőssége nincs jelen a diskurzusban - írta a Migrációkutató Intézet.
Az elemzésből megállapítható, hogy az arab nyelvű sajtó tényként kezeli az iszlamisták jelenlétét az európai befogadó országokban. A médiumok vélekedése egyöntetű abban a tekintetben, hogy a kivándorlók túlnyomó többségét csupán a jobb megélhetés iránti vágy vezérli. Egyre többet lehet olvasni a Nyugaton élő bevándorlók integrációjának kudarcáról, amiért sokan a Nyugatot teszik felelőssé. Ugyanakkor megjelennek azok a vélemények is, amelyek a migránsok felelősségét hangsúlyozzák, és kiemelik, hogy az integráció kudarcának oka az elzárkózás és az iszlám konzervatív értelmezése - olvasható a közleményben.
