Indulhat a gombaszezon, már csak eső kéne

A gombák megjelenése jelentős mértékben függ a környezeti tényezőktől, különösképp a csapadékmennyiségtől: ha nincs eső, nincs gomba.

Medveczki Zoltán ehető vadnövény- és gombaspecialista elmondása szerint idáig az volt jellemző Magyarországon, hogy évi 40 ezer szarvasmarha húsával egyenértékű gomba termett erdőn-mezőn, olyannyira bőséges volt a kínálat még a tavalyi évben, hogy az ember nem győzte szedni a gombát. Idén más a helyzet, nagyon rányomja a bélyegét a gombák minőségére és számára a csapadékmennyiség. Ha nincs eső, akkor a gomba kukacos lesz vagy a maximális növekedési nagyságot sem éri el és kiszárad. Az idei évben az volt a legnagyobb probléma, hogy a tavasz nagyon hideg volt, ezért nem volt annyi a tavaszi kucsmagombákból. A hideg megállította a termőtestek növekedését, utána a nyári gombák pedig a szárazság miatt maradtak el. 

Szárazság idején a fákból kinövő gombákra lehet számítani. Idén a sárga gévagomba volt az egyedüli, amiből komoly mennyiség termett. Ennek általában két hulláma szokott lenni: egy tavasz végi, nyáreleji hullám és egy őszeleji hullám. Ugyancsak nincs számottevő mennyiség a tinórukból, a vargányákból és más kalapos gombákból, hiszen  a talaj nedvességtartalma és a levegő páratartalma meghatározza a termőtest növekedését, így az idei nagyon súlyos csapadékhiány hozzájárult, hogy ne legyen sok gomba – tette hozzá Medveczki Zoltán. Azzal folytatta, hogy ha a föld nem tud gombát termelni, akkor annak beláthatatlan következményei lehetnek az ökoszisztémában, mert ha nincs gomba, akkor nincs, ami lebontsa a szerves anyagokat más növények és állatok számára. Nem utolsósorban a gombát azért célszerű megismerni és fogyasztani, mert a gomba a legkisebb ökológiai lábnyomot hagyó táplálék, és a fehérjetartalma is magas, ráadásul nagyszerű kikapcsolódás a gombaszedés. 

Szerencsére nem kell teljesen temetnünk erre az évre a gombavilágot, vannak olyan fajok, amelyek megküzdenek a szárazsággal, mint például a tuskógombák, a nevük is elárulja, hogy fatuskókon élnek és a fából nyeri ki a táplálékot és a nedvességet.

5

Fotó: Csanádi Dávid / 168.hu

Semmiképp se együnk nyersen gombát

Bizonyos szinten már szükség van szert tenni az alapismeretekre. Rengeteg alapfokú gombásztanfolyam van ma Magyarországon, ahol biztos alaptudást kaphatunk, ezáltal nem kerül majd mérges gomba a gyűjtőkosarunkba. Az is nagyon fontos, hogy elkülönítve gyűjtsük a különböző gombafajokat, mert ha csak egy halálosan mérgező gomba is kerül a kosárba, akkor a gombaszakellenőr kénytelen kukába dobni az egész zsákmányt. Nemcsak az ismert gyilkos galóca veszélyes, ezért muszáj minden esetben bevizsgáltatni a szerzeményeket. Magyarországon kiterjedt gombaszakellenőr-hálózat működik, akik ingyen bevizsgálják kirándulásaink „eredményét". 

Az őszi gombaszezon kezdete nagyjából mindig az első szarvasbőgésre tehető. Igaz, idén az agancsosok meglepték az erdészeket, hiszen már augusztus 11-én megszólalt egy gímbika, márpedig a megfigyelések szerint ez azt jelzi, hogy elkezdett enyhülni az időjárás, amivel eső nem mindig párosul ugyan, de legalább a talaj hőmérséklete csökkenni kezd, ami kedvez a gombák szaporodásának .

(Kiemelt képünk illusztráció Fotó: Csanádi Dávid)