„A rendszer maga is toxikus” – tovább hömpölyög a glifozátbotrány

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Pesticide Action Network Europe tiltakozó közleményt fogalmazott meg csütörtökön, miután az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) támogathatónak ítélte a vitatott glifozát gyomirtószer használatának meghosszabbítását.

2023. július 6., 16:58

Szerző:

A civil szervezetek széles körű koalíciója, a „Stop Glyphosate” kampány keretében felszólítja az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a glifozát betiltására, a tagállamokat pedig arra, hogy támogassák a tilalmat – számolt be az esetről a Magyar Természetvédők Szövetségének honlapja. „Az EFSA ma megdöbbentő véleményt adott az Európában legszélesebb körben használt gyomirtó szer, a glifozát használatának meghosszabbítására, annak ellenére, hogy számos azonosított kockázat és nyitott kérdés merült fel” – fogalmaznak az mtvsz.hu oldalán.

Történik mindez annak ellenére, hogy a szer által okozott szennyeződések, a fogyasztók kockázatértékelése továbbra is hiányosak. Az EFSA bár mindezel tisztában van, inkább a tagállamok „térfelére rúgja tovább a labdát” fogalmaznak a természetvédők.

„A glifozátbotrány folytatódik. Az EFSA pozitív véleménye, hogy a glifozát ismert kockázatai ellenére az engedélyezési folyamat továbbvitelére zöld utat ad, aláássa a közvélemény bizalmát az európai intézményekben, amelyeknek a szerepe a polgárok és a környezet egészségének védelme. EFSA elismeri, hogy a glifozát termékek károsíthatják a biológiai sokféleséget, az idegrendszert és káros hatással lehetnek a mikrobiomra, tartózkodik attól, hogy negatív véleményt adjon, ehelyett a felelősséget a tagállamokra hárítja, amelyek az uniós jogszabályok követelményei ellenére soha nem végzik el termékeik alapos értékelését” – nyilatkozta a döntés ismeretében Simon Gergely, a Pesticide Action Network Europe szakértője.

„Mélységesen aggódunk az egész eddigi folyamat miatt, amelyben az összes érintett szereplő, nemcsak az EFSA, hanem az ECHA, a négy referens tagállam és azok ügynökségei sem biztosítják az uniós jog által előírt magas szintű védelmet. Az uniós hatóságok ignorálják a glifozát használat jelentette olyan kockázatokat, mint a rák, a neurotoxicitás, a mikrobiomra, a talaj egészségére, a méhekre és az ökoszisztémákra gyakorolt hatások”

– tette hozzá Simon Gergely.

„Az EFSA állásfoglalástól az agrokémiai multik és részvényeseik pezsgőt bontanak, pedig a döntés árt az embereknek és a bolygónak. Az embereknek elegük van a glifozátból, és elegünk van abból, hogy hazudnak nekünk. Hogyan adhatott zöld utat az EFSA a glifozátnak elsősorban silány, az óriáscégek által vezetett tanulmányok alapján, amikor az IARC és utána sok más tudós is figyelmeztetett, hogy genotoxikus, és valószínűleg rákkeltő is? A biológiai sokféleségről nem is beszélve. Most újra látjuk, amit már eddig is tudtunk: az EU növényvédőszer-engedélyezési rendszere nem felel meg a célnak. A cél az emberek és a környezet védelme.

A rendszer maga is toxikus”

– tette hozzá Fidrich Róbert.

(Kiemelt kép: egy méh virágport gyűjt napraforgóról Csikóstőttős határában 2021. július 12-én. MTI/Varga György)

 

 

 

Az elvitetett falevél hiányzik a kertből, mert nem lesz, ami megkösse a nedvességet, elveszíti a tlajas a szerves tápanyagtartalmát, amit azután súlyos összegekért vásárolt, trágyával vagy humusszal pótlunk vissza, ráadásul lenullázuk a kert karbonraktárát is.

A Jazzy Rádió Business Class műsorának Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének intézetigazgatója beszélt arról, hogy miért látunk egyre nagyobb számban vörös rókát Budapesten, és mit kell tennünk, ha találkozunk egy rókával.