2024-ben érkezhet az első nemzetközi jogszabály a műanyagszennyezés ellen

2024 végén érkezhet az első kötelező érvényű nemzetközi jogszabály a műanyagszennyezés ellen – derült ki az ENSZ-tagországok uruguayi tanácskozásának eredményéből.

2022. december 3., 12:22

Szerző:

160 ország mintegy kétezer fős delegációja vett részt az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) keretein belül létrejött Kormányközi Tárgyaló Bizottság (INC) öt üléssorozatának első fordulóján pénteken, ahol célul tűzték ki, hogy két év múlva kötelező szabályozás léphessen életbe a műanyagszennyezés ellen.

A tagországok egyetértettek abban is, hogy minél hamarabb véget kell vetni a műanyagszennyezésnek, abban azonban megoszlott a véleményük, hogy az ezt lehetővé tevő intézkedések globálisak és kötelezőek legyenek, avagy önkéntes alapúak és a tagországok által szabályozottak.

Egy 40 országból álló koalíció – melynek EU-s tagállamok mellett Svájc, Uruguay és Ghána is tagja – az előbbi mellett érvelnek, kiegészítve az intézkedéseket a műanyag-előállítás visszaszorításával. Úgy vélik, „közös nemzetközi keretmunka nélkül nem leszünk képesek elérni a céljainkat”.

Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia azonban ellenkező álláspontot képvisel. Az amerikai külügyminisztérium közölte: országuk elkötelezett amellett, hogy kormányokkal és más érdekeltekkel közösen dolgozzon az INC által kitűzött célok eléréséért, azonban egy olyan struktúrát tart ideálisnak, amelyben, akárcsak a párizsi klímaegyezményben, a tagországok más-más mennyiségű szennyezéscsökkentési célok eléréséért dolgoznak.

António Guterres ENSZ-főtitkár az esemény kapcsán Twitteren úgy nyilatkozott: a műanyag nem más, mint álruhába bújt fosszilis tüzelőanyag, amely „súlyos fenyegetést mér az emberi jogokra, az éghajlatra és a biológiai sokféleségre”.

 A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet szerint, hathatós megállapodás hiányában a műanyagtermelés megduplázódhat a következő 10-15 évben, 2050-ig pedig akár meg is háromszorozódhat.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Sergio Hanquet / Biosphoto / Biosphoto via AFP)

Az elvitetett falevél hiányzik a kertből, mert nem lesz, ami megkösse a nedvességet, elveszíti a tlajas a szerves tápanyagtartalmát, amit azután súlyos összegekért vásárolt, trágyával vagy humusszal pótlunk vissza, ráadásul lenullázuk a kert karbonraktárát is.

A Jazzy Rádió Business Class műsorának Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének intézetigazgatója beszélt arról, hogy miért látunk egyre nagyobb számban vörös rókát Budapesten, és mit kell tennünk, ha találkozunk egy rókával.