Vádlottak padjára idézzük a koleszterint

Szendi Gábor szerint az eddigi koleszterin-elmélet alapvetően elhibázott.

Ön szerint miért épül tévedésre a koleszterin-mítosz?

A koleszterin-elmélet két okból téves. Az eredeti vizsgálatokban nyulakat etettek koleszterinnel, és a nyulak valóban érelmeszesedés tüneteit mutatták. A nyulak azonban növényevők, zsírt nem esznek, feldolgozni nem tudják. Ha ugyanezt a kísérletet kutyával vagy emberrel végzik, a koleszterinszint nem változik.

Innen eredt a második téves hiedelem: a táplálkozás ugyanis gyakorlatilag nem befolyásolja a vér koleszterinszintjét. A koleszterint a szervezet állítja elő, és szükséges a normál működéshez. Ebből következően az embert nem kell megvédeni saját szervezetével szemben, hiszen évmilliókig jól működött. A tojásról például kiderült, hogy minél többet fogyaszt valaki, annál egészségesebb.

A koleszterin-elméletet számtalan adat cáfolja. Amikor örökletes hiperkoleszterinémiában, vagyis kórosan magas koleszterinszintben szenvedők családfáját visszakutatták, kiderült, hogy ezek az emberek minden korban tovább éltek, mint az átlag. Kockázati faktorrá csak a 20. század 30-40-es éveitől vált. Vagyis valami más okozza a szív és érrendszeri megbetegedéseket. Az egyik oka a transzzsír, mint írtam, ennek bevitele kb. tízszeresére nőtt az évszázad során. A koleszterinszint csökkentőkkel végzett gyógyszervizsgálatok a független elemzések fényében gyászos eredményt mutatnak, gyakorlatilag ezek a szerek hatástalanok.

A másik okra Kilmer McCully jött rá, aki kimutatta, hogy a homocisztein nevű fehérje a B (B6, folsav, B12) vitaminok hiányában felhalmozódik a vérben, és az érfalak sérülését okozza. A harvardi diplomás McCully-t kb. 20 éve állásából nézetei miatt elbocsátották, majd kb. 10 éve egyre több szakcikk kezdte igazolni állítását. A homocisztein teória szerint az kardiovaszkuláris, vagyis szív és érrendszeri megbetegedések száma azért növekedett meg, mert a finomított széndhidrát tartalmú táplálkozásból hiányzik a megfelelő mennyiségű B vitamin. Ezek bevitelét a modern akadémikus orvoslás ellenzi, mert túlszedéstől tart, ugyanakkor a modern kutatások jóval nagyobb adag vitaminszükségletet találnak indokoltnak, mint a ma érvényben lévő ajánlások.

Mik a lehetséges mellékhatásai a fölöslegesen szedett koleszterincsökkentőknek?

Az egyik legveszélyesebb hatás az izomsejtszétesés, amely halálba torkollhat. Évekkel ezelőtt egy koleszterinszint csökkentőt ezért kellett visszavonni. Az első jelek az izomlázszerű fájdalmak, a vizsgálatok szerint az orvosok erre a mellékhatásra nem szoktak felfigyelni. A sztatinok kapcsán ma úgy becsülik, hogy minden századik embernek májproblémái lesznek, minden ezredik ember van kitéve ennek a „ritka” mellékhatásnak, és minden milliomodik hal bele. Mivel nem tudni ki az „ezredik” és ki a „milliomodik”, így a sztatinok szedése egyfajta orosz ruletthez hasonlít. A koleszterinszint-csökkentők blokkolják a máj bizonyos folyamatait, ennek egyik következménye, hogy nem termelődik többé Q10 koenzim, amely minden sejt, de különösen a szívsejtek működéséhez nélkülözhetetlen, így súlyos szívritmuszavar és halál következhet be.

A másik probléma, hogy minden sejt membránja rengeteg koleszterint tartalmaz, ha ezt mesterségesen lecsökkentjük zavar támad a szervezet összműködésében. Az agy szárazanyag tartalmának a fele koleszterin, a koleszterincsökkentők egyik látványos hatása a memóriaromlás. A koleszterin a D vitamin és minden hormon előanyaga is. A koleszterin hormonszállító anyag a vérben. A gyógyszeripar mindezt nem kívánja vizsgálni, hiszen rontaná az üzletmenetet. A koleszterincsökkentő hatásvizsgálatainak eredménye szerint hosszú távú szedés esetén a megnövekedett rákkockázat is feltételezhető. Sentara Health Plan vizsgálatban egy éves szedést követően kétszeresére nőtt a mellrák kockázat.

Dr. Nagy András a tudományos testületek véleményét tartja mérvadónak

Koleszterinünk szintje valóban független az étrendünktől?

Van ebben kis igazság, de alapvetően ez ennél bonyolultabb. Tényleg nem az a lényeg, hogy mennyi koleszterin jut a táplálékkal a szervezetbe.. Attól, hogy hirtelen sok tojást fogyasztunk, nem ugrik meg a koleszterinszintünk, hiszen ezt a szervezet, a telített zsírokból a máj építi fel. Azonban akiben magas a koleszterin szint, nagyobb eséllyel kap infarktust, ez megkérdőjelezhetetlen dolog.

Mindent a nagyobb számok tükrében kell nézni, hiszen mindig előfordulhatnak kivételek, de természetesen nagyobb tömeget kell vizsgálni. Az orvostudomány bármennyire is meglepő, nagyon demokratikus. Tehát mindenki leírhatja, amit gondol, és utána meglátjuk, hogy erre Brazíliában, az Egyesült Államokban vagy Oroszországban mit válaszol a többi kutató. Az elméleteket meg lehet cáfolni, vagy meg lehet erősíteni. Így többé-kevésbé befolyásolás-mentes vélemény alakul ki. Sokkalta megalapozottabbak a tudományos eredmények.

A koleszterincsökkentők veszélyesek?

Ezzel egyáltalán nem értek egyet. Nemrég vizsgáltak normál koleszterinszintű, az átlagos koleszterinszintnél jóval jobb állapotú embereket. Koleszterin-csökkentőt adtak azoknak, akiknek még nem volt infarktusuk, de le kellett állítani a kísérletet, mert annyira jó volt a sztatin eredménye, hogy a normálisnál alacsonyabbat is sikerült még lejjebb vinni. Ezzel, jóval kevesebb halálozás un. kemény végpont következett be, vagyis a halálozás drámaian csökkent. Ez nagyon nagy hatású gyógyszercsoport. Talán nagyobb hatású, mint az aszpirin.

Szendi Gábor a kutatási eredmények vizsgálatakor meghökkentő adatokat talált és összegzett például a koleszterin-csökkentők veszélyéről. Azt mondja, hogy ezek a kutatások hozzáférhetők, bárki számára elolvashatók.

Létezik mindenféle állítás, meg mindennek az ellenkezője. Vannak tudományos testületek, amelyek demokratikusan építkeznek, és minden országban, nálunk is, vannak szaktekintélyek, akik egyértelműen ennek az ellenkezőjét mondják. Az Amerikai Szívgyógyászok Egyesületének több tízezer tagja van. Nagyon átgondolt az álláspontja, az összes föllelhető vizsgálatot mérlegelve következtetésük ellentmond a Szendi-féle állításnak. Ezt nem lehet lobbizással befolyásolni, mert nem úgy működik. Létezik a bizonyítékok rendszere, ami egy piramis. Ennek az alsó szintjén található, amikor egy orvos megfigyel valakit, és azt leírja. Aztán a következő lépcsőn mindezt már mások végzik el több emberen. Még itt is csak megfigyelnek. Utána következik, amikor már bele is avatkoznak, és ennek a hatását vizsgálják. Majd a beavatkozásos vizsgálatok egyedi eredményeit összegyűjtik, és abból készítenek egy újabb elemzést. Csak ezek után jön, ezekre építve a testületi vélemény. Mindez tehát olyan hierarchiát képez, hogy ide butasággal, valótlan dolgokkal nem lehet csak úgy bekerülni.

Téves lenne az a feltételezés, hogy a gyógyszeriparnak milliárdos gazdasági érdeke fűződik bizonyos mítoszok, tévhitek fenntartásához?

Kétségtelenül van összefonódás, hiszen vitathatatlan, hogy a gyógyszereket ipari cégek állítják elő. Létezik a konkurencia. Óriási bukások is vannak a gyógyszeriparban. Éppen amiatt, mert egy korábban jónak tartott kezelésről beigazolódik, hogy nem jó, és ezzel óriási tabuk dőlnek meg. Milliárdos forgalmú gyógyszergyárak zárnak be, egy-egy új tudományos eredmény alapján. Ezért jó a tudomány. Az is kétségtelen, hogy ha van egy új eredmény, sokan felülnek ennek, és abban lehet a pénznek is szerepe, ez nyomon követhető. De ha valaki ezt megkérdőjelezi, és mások ezt igazolják, akkor ledől a tabu. Így, aki korábban egy ipari cégként ezt az utat járta, az bezárhatja a boltot. Erre nagyon sok példa van. Több korábbi gyógyszerrel történt már meg ugyanez.

Ilyen volt az a sztatin tartalmú koleszterincsökkentő, amit halálos megbetegedések miatt vontak ki?

A sztatinok diadalútja talán a legnagyobb siker a gyógyszerfejlesztésben az elmúlt húsz évben. Csak egy bizonyos, sztatin tartalmú gyógyszert kellett kivonni, de ennek igazi oka az Amerikában gyakori gyógyszerszedési szokásban keresendő. Az adott esetben az orvosok nem az alkalmazási előírásnak megfelelően kezelték a pácienseket. A másik ok, hogy Amerikában nagyon elterjedt a benzinkutas gyógyszervásárlás, és az ellenőrizetlenül szedett koleszterin-csökkentő adott esetben - például a reumás megbetegedés kezelésére szolgáló izületi gyulladáscsökkentő gyógyszerrel együtt szedve - problémát okozhat súlyos vesebetegség esetén. Fontos tudni: néhány tucat ember halt meg ennek következtében. Ez nálunk nem fordulhatott volna elő, sőt a világ más táján sem. Ehhez képest csak Magyarországon a koleszterin-csökkentőkkel kezelt, és megmentett emberek száma több tízezer.