Újfajta terror terjed az iskolákban
Egy 2006-os kutatás azt találta, hogy bár jelentős átfedés van a hagyományos és elektronikus bullying elkövetői és áldozatai között, a kiváltott hatás szempontjából különbség mutatkozik, ugyanis az újfajta „terror” több kutató szerint érzelmileg megterhelőbb, mint ódivatúbb formája.
A „hagyományos” iskolai (és munkahelyi) zaklatást már jó ideje vizsgálják a pszichológusok, így felmerülhet a kérdés, hogy egyáltalán van-e létjogosultsága az elektronikus zaklatást különálló jelenségként kezelni.
Egyrészt azért, mert sokkal nehezebb elmenekülni előle. Az iskolai zaklatás véget ér az intézmény kapujánál – a cyberbullying azonban csak ott kezdődik. Ráadásul abban a közegben, amelyben a gyerekek manapság a legtöbb időt töltik: az online világban, ahol az egymás közti kommunikáció és szórakozás legnagyobb része zajlik. A másik fontos tényező, hogy az elektronikus zaklatás a legtöbbször anonim, vagy álnéven történik. A kutatások szerint az ilyen esetek felében nem lehetett kideríteni, hogy kitől eredt a támadás. Ez ugyanis lehetőséget ad azoknak is, akik egyébként soha nem bonyolódnának bele egy szemtől szembeni konfliktusba. A harmadik fontos különbség, hogy a cyberbullying általában egy sokkal nagyobb „színtéren”, az online nyilvánosság előtt zajlik, így az áldozat még inkább megalázottnak, a közösség kitaszítottjának érezheti magát. Mindezek a tényezők azt eredményezik, hogy a cyberbullying áldozatai koncentráltabb formában kapják a megaláztatást és frusztrációt.
A teljes cikket elolvashatja a Mindennapi Pszichológia 2010. 6. számában!
