Új, magyar szívgyógyszer lehet a Debrecenben felfedezett molekulából

A Debreceni Egyetem (DE) egyik kutatócsoportja új molekulát fedezett fel, amelyből gyógyszer készülhet a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére. Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedés vezető haláloknak számít, és az életminőség romlásában is az egyik legfontosabb rizikófaktor. Éppen ezért a program célja elsősorban az új megelőzési és kezelési lehetőségek feltárása volt – adta hírül az intézmény a honlapján. A kutatóhálózat a Debreceni Egyetemen alakította ki az ér- és szívbetegségek egyik nemzetközi központját. A program komplexitására utal, hogy a koraszülöttek érbetegségeitől kiindulva lefedi az idős, nagyon súlyos beteg emberek gondjait is.

„A projektünk azért egyedülálló, mert az alapkutatást klinikai vizsgálatokkal együtt végezve elemezte az összefüggéseket. Azért is különleges, mert az országban egyedülálló módon programjaink földrajzilag egymás mellett, közvetlen közelségben működtek, és az elméleti intézetek, klinikák így együtt dolgozhattak” – idézte a közlemény Balla György akadémikust, egyetemi tanárt, a projekt szakmai vezetőjét.

A négy évig tartó IRONHEART-program egyik legfontosabb eredménye, hogy a szakemberek egy új molekulát (BGP-15) találtak, amelyből a jövőben gyógyszer készülhet. Már zajlanak a klinikai vizsgálatok, az eredmények pedig meggyőzőek – tette hozzá a professzor. Csanádi Zoltán egyetemi tanár, az aritmia alprogram vezetője kiemelte: a gyógyszermolekula már klinikai humánvizsgálatok alapján is biztonságosnak mutatkozik kardiális aritmiák kezelésében, és reményeik szerint hamarosan vizsgálhatják a szívelégtelenség relaxációs zavarral járó formájában.

A program egy gyógyszermolekulával gazdagította a tudományt egy olyan területen, ahol még hatékony gyógyszerjelölt sem volt. Ez hatalmas érték a Debreceni Egyetem és a kardiovaszkuláris tudomány számára is. A kutatócsoport emellett kiemelkedő eredményeket ért el az életminőség javításában a krónikus vesebetegeknél, a stroke-os betegeknél, illetve a Covid-19 okozta krónikus kardiovaszkuláris szövődmények esetében.

Az onkológia is a program egyik alprogramja volt. Az emberi daganatok érrendszere agresszív módon segíti a növekedést, az áttétek kialakulását. A kutatók ennek kapcsán a daganatot tápláló erek elpusztítását, az érfejlődés gátlását is vizsgálták. A négyéves programban modern laboratóriumi eljárásokat, módszereket is kidolgoztak, amelyek a mindennapi rutindiagnosztika részévé válhatnak – olvasható a közleményben.

Az IRONHEART-konzorciumot 11 kutatócsoport alkotta, két akadémikus és kilenc MTA-doktor irányította az alprogramokat. A projektben több mint 130 szakember dolgozott, és mintegy 100 nemzetközi, magas színvonalú tudományos dolgozat született. A szakmai vezetők fontosnak tartották a tudományos utánpótlás nevelését is: a kutatásban részt vevő és kiemelkedően teljesítő fiatal kutatókat az egyetemen tovább foglalkoztatják, biztosítják számukra a kutatói életpályamodellt. A program 1,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással valósult meg.

(Kiemelt képünk: Shutterstock)