Több száz méterről érzékeli a robbanóanyagot egy új, kísérleti lézer

A Texasi A&M Egyetem Brett Hokr vezette kutatócsoportja arról számolt be, hogy lézerrendszerükkel négyszáz méterről különbséget tudtak tenni hasonló külsejű és összetételű fehér porok között.

2014. augusztus 12., 14:48

Több száz méterről érzékeli a robbanóanyagot és más veszélyes vegyi anyagokat egy új, kísérleti lézer, amelyet amerikai tudósok fejlesztettek. A Texasi A&M Egyetem (TAMU) Brett Hokr vezette kutatócsoportja arról számolt be, hogy lézerrendszerükkel négyszáz méterről különbséget tudtak tenni hasonló külsejű és összetételű fehér porok között.

A távdiagnosztikához a Raman-szórás jelenségét használták. A Raman-szórás a látható fény rugalmatlan szóródása egyes kötések, illetve atomcsoportok rezgőmozgásán. A Raman-spektroszkópiában az ebből származó, gyenge, szórt fényt vizsgálják. Ha egy adott színű fénnyel megvilágítanak valamilyen atomot vagy molekulát, az általa visszasugárzott fény színe attól függ, hogy milyen molekuláról van szó. A jelenség régóta ismeretes, csak nagyon gyenge: tízmillió fényrészecske közül egyet érint csak a Raman-szórás – adta hírül a Híradó.hu.

Néhány éve azonban a tudósok felismerték, hogy a megfelelő lézersugárral a Raman-szórás jelentősen felerősíthető, és maga is lézerszerű formát ölthet. Ezzel az úgynevezett Raman-lézerrel nagyobb távolságból is kimutatható az anyagmintából keletkező jel.

Hokr és kollégái ezt a speciális lézert használták arra, hogy különböző, ám hasonló összetételű fehér porokat nagyobb távolságból azonosítsanak. Négyszáz méterről megbízhatóan megkülönböztették egymástól a bárium-szulfátot, a nátrium-nitrátot, a kálium-nitrátot és az ammónium-nitrátot.

Az optimalizálási lehetőségeket kihasználva akár egy kilométeres távolságból is elképzelhető a veszélyes anyagok felismerése – írták a tudósok az amerikai Tudományos Akadémia (PNAS) lapjában megjelent tanulmányukban.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.