Tízszeresére nőtt a Balti-tenger halálzónája

Az elmúlt 115 évben tizenkétszeresére növekedett az oxigénben szegény, úgynevezett halálzóna területe a Balti-tengerben. A szélsőségesen oxigénhiányos területek mértéke 1898 és 2012 között ötezerről hatvanezer négyzetkilométerre növekedett – adta hírül Jacob Carstensen, a dán Aarhus Egyetem munkatársa és dán–svéd kutatócsapata a Proceedings című szaklapban.

2014. április 2., 06:20

A jelenség oka a víz felmelegedése és elsősorban a mezőgazdaságban használt tápanyagok vízbe jutása – írja az MTI. A kutatók a dán Bornholm szigettől északra és a svéd Gotland sziget körüli területen vizsgálták, hogyan változott a hőmérséklet, a sótartalom és az oxigén mértéke az elmúlt 115 évben.

Megállapították, hogy mindkét régióban két Celsius-fokkal növekedett a víz hőmérséklete, aminek következményei vannak az oxigéntartalomra is: minél melegebb a víz, annál kevesebb oxigén képes oldódni benne.

Még súlyosabb terhet jelentenek a mezőgazdaságból származó tápanyagok, amelyek a folyók révén jutnak a Balti-tengerbe. Ezek támogatják az oxigént felhasználó cianobaktériumok szaporodását. A szakértők szerint a Balti-tenger a világ legnagyobb, emberi tevékenység miatt kialakult oxigénhiányos területe.

A vizsgált terület meglepően jó állapotban volt 1993-ban: az úgynevezett halálzóna területe az 1931-es méretre zsugorodott. Akkor úgy tűnt, hogy a Balti-tenger állapota feljavult, a tanulmány szerint azonban ennek hátterében egy viszonylag ritka jelenség állt. 1982 és 1993 között több víz áramlott a Balti-tengerből az Északi-tengerbe, mint fordítva. A Balti-tenger sótartalma csökkent, az Északi-tenger ugyanis több sót tartalmaz. A több, illetve kevesebb sót tartalmazó vízrétegek áteresztőbbekké váltak, a mélytengeri és felsőbb vízrétegek cserélődése erőteljesebbé vált, ezáltal több oxigén jutott a mélyebben lévő régiókba.

1993 óta ismét kiterjedtebbekké váltak az oxigénszegény területek, és mára nagyobbak lettek, mint valaha. A halaknak és a tengeri állatoknak ezáltal csökkent az élettere. A tudósok szerint egyetlen lehetőség van a Balti-tenger egészségének visszaállítására: csökkenteni kell a trágyázást a szántóföldeken.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.