Nyilvánosságra hozta a NASA, hogy terjeszkedne a Naprendszerben az emberiség
Minden, amit az Artemis küldetésekről tudni érdemes, amelyek célja, hogy még ebben az évtizedben egy férfit és egy nőt juttassanak a Holdra, majd a Marsra.
1972 óta nem lépett ember a Holdra, de a NASA ambiciózus Artemis programjával ezen szeretne változtatni; a Gizmodo szerint a Holdra irányuló küldetések 2022 végén kezdődhetnek.
1972. december 14-én Gene Cernan és Harrison Schmitt, az Apollo 17 űrhajósai búcsút vettek a Holdtól. Miközben a Föld felé sodródtak, valószínűleg eszükbe sem jutott, hogy az emberek még legalább fél évszázadig nem térnek vissza a Hold felszínére. De ma pontosan itt tartunk, amikor az Apollo-missziók már a történelemkönyvekbe kerültek.
Az Artemis-programmal a NASA a holdkutatás újjáélesztésén dolgozik, miután Kína bejelentette: hamarosan embert küld a Holdra. A NASA célja, hogy legkorábban 2025-ben egy nő és egy férfi landoljon a Holdon. Az Artemis azonban sokkal többről szól, mint két ember Holdra juttatásáról. Ezúttal a NASA azt tervezi, hogy
fenntartható jelenlétet épít ki a Holdon és a Hold körül, és a programot ugródeszkaként használja a következő óriási ugráshoz: egy legénységgel ellátott Mars-küldetéshez.
A 2017-ben bejelentett Artemis „lehetővé teszi az emberiség terjeszkedését a Naprendszerben" - olvasható a NASA Artemis-tervében. Az Artemis-korszak akár 11 holdi küldetést is magában foglalhat (néhányat legénységgel, néhányat személyzet nélkül), amelyek közül az első öt jelenleg fejlesztés alatt áll.
A hosszú távú célok között szerepel a Lunar Gateway (az első Hold körüli pályára állított űrállomás) megépítése és az Artemis Base Camp (egy felszíni állomás) felállítása. A projektben kereskedelmi és nemzetközi partnerek is részt vesznek, utóbbiak között a Kanadai Űrügynökség, az Európai Űrügynökség és a Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA).
Artemisz a Hold és a vadászat görög istennője, valamint az Apolló ikertestvére, így ez egy szép visszaemlékezés az eredeti, legénységgel ellátott holdi küldetésekre. Igazság szerint azonban
az Artemisz jobb névválasztás egy holdmisszióhoz,
mivel Apolló a Nap görög istene. Az új név, úgy is mondhatjuk, hogy egy potenciálisan szexista mulasztás időszerű korrekciója.
A 2017. december 11-én aláírt űrpolitikai irányelv szerint a NASA révén az Egyesült Államok célja, hogy kereskedelmi és nemzetközi partnerekkel közösen „innovatív és fenntartható felfedezőprogramot vezessen, amely lehetővé teszi az emberiség terjeszkedését a Naprendszerben, és új ismereteket és lehetőségeket hoz vissza a Földre". „Az alacsony Föld körüli pályán túli küldetésekkel kezdve az Egyesült Államok vezetni fogja az emberek visszatérését a Holdra hosszú távú felfedezés és hasznosítás céljából, amelyet emberes küldetések követnek a Marsra és más célállomásokra" – folytatódik a Fehér Ház memoranduma.
Vagy egyszerűbben fogalmazva: a természetes műholdunkra való visszatérés az új tudományos felfedezések elősegítéséről, a potenciális gazdasági előnyök vizsgálatáról és a felfedezők „új generációjának" inspirálásáról szól, a NASA szerint.
Valóban, a Holdról még sok mindent meg kell tudnunk, például a keletkezésének természetéről és geokémiai összetételéről. Fontos, hogy az Artemis űrhajósai a Hold déli sarkvidékét fogják felfedezni, hogy vízjeget keressenek – ami a fenntartható emberi jelenlét kulcsfontosságú tényezője. Az Artemis emellett utat nyithat a Hold kereskedelmi hasznosítása felé is, legyen szó akár űrturizmusról, akár olyan erőforrások bányászatáról, mint a ritkaföldfémek és a hélium-3.
Az a rész, hogy az Artemis ugródeszka a Mars felé, szintén kulcsfontosságú. A küldetések során felhalmozott technológiai tudás lehetővé teszi a NASA és partnerei számára, hogy végül emberi legénységgel vezetett űrhajót indítsanak a vörös bolygóra.
(Kiemelt kép: A hatalmas Artemis I rakétát a mobil indítóállványon szállítják vissza a floridai Kennedy Űrközpont járműszerelő épületébe 2022. április 26-án. Jobbra a SpaceX Falcon 9 rakétája a 39A indítóálláson, mindössze egy napra attól, hogy a Crew-4 küldetés űrhajósait pályára küldje. A Szabadság-szobornál is magasabb Artemis I rakétát március 17-én gurították ki az indítóálláshoz főpróbára és tesztelésre. Az Artemis rakéta hajtóanyaggal való feltöltésére irányuló visszaszámlálási demonstrációs tesztet háromszor próbálták meg, de a mobil hordozórakéta hidrogénszivárgása miatt nem sikerült. A szerelőépület 3. magas öblébe való visszatérése várhatóan legalább nyolc órát vett igénybe. Gregg Newton / AFP)
