Mobiljáték forradalmasíthatja a demenciakutatást

Kilenc díjat kapott a Sea Hero Quest nevezetű, demenciakutatást segítő mobiljáték a cannes-i Nemzetközi Kreativitási Fesztiválon. A játék áttörést hozhat a területet érintő kutatásokban. A hazai szakemberek is kutatnak számítógépes játékok bevonásával. Azt mondják, Magyarországon komoly hiányosságok vannak a szociális ellátásban.

2016. július 19., 15:28

– Már most népbetegségről beszélhetünk, hiszen nagyon sok embert érint a demencia – mondta a 168 Órának Dr. Hidasi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika neurológus-pszichiátere. Elmondta, a társadalom elöregszik, az idős korral nő a demencia és Alzheimer-kór előfordulási aránya is. De a fejlődő országokban is egyre több demens beteg lesz, a javuló életkörülményeknek köszönhetően nő a várható életkor.

– Ugyanakkor a jó egészségügyi ellátással rendelkező, fejlett országokban csökken a betegség előfordulása – mondta Dr. Hidasi Zoltán. – Jellemző, hogy a betegséget csak a késői stádiumban diagnosztizálják, amikor már súlyos szintet ér el a szellemi tevékenység csökkenése. Fontos, hogy minél korábban kezdődhessen meg a kezelés, mert annál jobban lehet lassítani a folyamatot. Az is igaz, hogy idehaza a demens páciensek kis része kap megfelelő ellátást – mondta a neurológus.

Jelenleg a tudósok sem tudnak sokat arról, hogy mi a kóros szellemi hanyatlás legfőbb kiváltó oka. Arra viszont már rájöttek, hogy a legelső tünetek közé sorolható a térbeli tájékozódás képességének elvesztése.

A betegség korai szakaszának felismerésében próbál meg segíteni a Sea Hero Quest mobiljáték, amely kilenc díjat – egy arany, öt ezüst, három bronz Oroszlán-díj – kapott a cannes-i Nemzetközi Kreativitási Fesztiválon. Ráadásul közben élvezhető formában nyújt szórakozást. A játékszinteken való átjutás kulcsa: a jó tájékozódási képesség. A játék több feladatból áll: labirintusokban kell megtalálni a helyes utat, miközben a játékosoknak ellenőrzőpontokon kell átjutniuk, melyek véletlenszerűen helyezkednek el. Jelzőrakétákat kell kilőni a játékosok tájékozódási képességének felmérésére, valamint lényeket kell üldözni és lefotózni. Ez utóbbi csupán a szórakoztatást szolgálja.

Ha nagyszámú ember kezdi használni a játékot – márpedig letöltéseinek száma nem sokkal a megjelenés után elérte az 1,6 milliót –, akkor a tudósok egyre többet tudnak meg arról, hogy a térérzékelés közben hogyan működik az agy. Könnyebben vonják le a következtetést, hogy mi hibádzik az agyban a betegség megjelenésekor.

Az adatokat végül az University College London kapja meg, az elemzés már az ott dolgozókra hárul. A nagy sikerű mobilapplikáció lényege egy olyan globális hálózat kialakítása, ahol – a hagyományos kutatások kis mintáival szemben – emberek tömegein vizsgálhatják az agy térérzékelési képességét. Így létrehozva egy világot átszövő adatbázist, mely a demenciában nem érintett személyek jellemzőit tartalmazza. Más kutatók is használhatják az adatbázist, ha engedélyt kérnek, és ez teszi hasonlóvá a játékot az olyan közösségi megosztáson alapuló szolgáltatásokhoz, mint az Uber, Yummber és Airbnb.

Noha az agy térérzékelése a kulcs a szellemi hanyatlásban, Dr. Hidasi Zoltán szerint mégis tehetünk a betegség elkerülése érdekében. Úgy véli, a demencia és annak legjellemzőbb fajtája, az Alzheimer-kór sem homogén betegség. Vannak jól ismert rizikótényezők, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód, a dohányzás vagy éppen az alkoholfogyasztás.

– Vizsgálatok szerint úgy tűnik, hogy a mediterrán diéta segít a megelőzésben, de fontos még a fizikai aktivitás is – mondta a neurológus, aki szerint idehaza nem kap a terület kiemelt támogatást. Bár alapítványok és szervezetek segítenek az ápolásban, gondozásban, de hiányosságokat lát a szociális ellátás, szociális segítségnyújtás terén.

– Több magyar kutatócsoport foglalkozik a témával. A mi klinikánkon például számítógépes játékok bevonásával folyik kutatás, a szellemi tevékenységek fejlesztése terén vannak eredményeink. A gyógyszeres kezelésekkel foglakozó kutatások sok kudarccal jártak az elmúlt egy-másfél évtizedben, ezért szükség van az alternatív terápiás lehetőségek vizsgálatára is – mondta Dr. Hidasi Zoltán a 168 Órának.