Megkezdődött a magyar részvétellel zajló űridőjárás-vizsgálat első adatainak kiértékelése

Megkezdődött a magyar kutatók részvételével zajló űridőjárás-kutatás első adatainak előzetes kiértékelése: a magyar fejlesztésű műszereket tavaly helyezték üzembe a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) az Orosz Űrkutatási Intézet (IKI) által irányított nemzetközi tudományos program keretében.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont három darab fedélzeti adatgyűjtő számítógéppel járult hozzá az Orosz Űrkutatási Intézet által irányított Obsztanovka (Környezet) elnevezésű kísérlethez. A fedélzeti számítógépek közül egy az űrállomás belsejében, kettő az űrállomáson kívül, annak falán, két konténerben van elhelyezve – mondta el az MTI-nek hétfőn Nagy János Zoltán, a kutatóközpont űrtechnikai csoportjának vezetője.

A számítógépekhez tizenegy érzékelőegység (szenzor) csatlakozik, ezek végzik az adatgyűjtést. A kutatóközpont által kifejlesztett berendezések a szenzorokat vezérlik, fogadják tőlük az adatokat, amelyeket aztán elő-feldolgoznak, tárolnak, majd továbbítanak a földi űrközpontba.

A műszerek 2013 februárjában érkeztek meg a Nemzetközi Űrállomásra egy orosz teherűrhajó, a Progressz fedélzetén és 2013 április 19-én szerelte fel az űrállomáson kívül és helyezte őket üzembe hatórás űrséta során az erre kiképzett legénység. A tizenegy adatgyűjtő műszer nemzetközi együttműködés eredménye: magyar, svéd, lengyel, ukrán, orosz, bolgár és angol szakemberek fejlesztették ki őket az űridőjárás megfigyelésére.

Mint azt Nagy János Zoltán elmondta, a szenzorok által gyűjtött adatokat tartalmazó első tárolóegység idén májusban érkezett le a Földre, és az orosz kutatók június elején tették elérhetővé az adatokat a programban részt vevő kutatókollégák számára. A mérési adatok kiértékelése megkezdődött.

A berendezések jövőjéről szólva Nagy János Zoltán elmondta, a cél, hogy több évig működjenek, ám mivel szélsőséges körülmények között üzemelnek, ezért nem lehet előre megmondani a pontos élettartamukat, de azt szeretnék, hogy legalább két évig használhatóak legyenek.

A szakember szerint a kutatási program másik fontos célja a földrengések és a Föld körüli tér összefüggéseinek, vagyis a földrengések előrejelezhetőségének vizsgálata, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Űrkutató Csoportja és a BL Electronics Kft. saját fejlesztésű műszere segítségével végeznek.

Az űridőjárás az ionoszféra, a magnetoszféra és a földközeli interplanetáris térben végbemenő jelenségeket fedi le, amelyek vizsgálata a Föld körül keringő műholdakon elhelyezett műszerekkel történik. Az űridőjárást alapvetően a naptevékenység határozza meg, de galaktikus hatások is befolyásolják. Az Obsztanovka-kísérlet a naptevékenység hatását vizsgálja a magnetoszférára és az ionoszférára.

Nagy János Zoltán szerint az űridőjárás elvont, a földön élő emberek életét kevésbé befolyásoló fogalomnak tűnhet, ám valójában a repülésre, a műholdas kommunikációra is hatással van és szélsőséges esetben a Földön is érezteti hatását. A szakember példaként említette az 1980-as években az Egyesült Államokban bekövetkezett nagy áramszünetet. A kutató szerint akkor olyan erős volt a naptevékenység, hogy az onnan érkező részecskék hatására hiba keletkezett az elektromos hálózatban és több amerikai állam sötétségbe borult.