Már kígyó nélkül is készül ellenméreg
Hagyományosan a kígyó saját mérgéből készítik el a marás ellenszerét, a mesterséges ellenszérumok most ígéretesen teljesítettek az első teszteken.
Ha egy mérges kígyó megmar valakit, gyakran percei, órái vannak csak hátra ellenszer nélkül. Évente kilencvenezer ember hal meg világszerte kígyómarás miatt, sokan szegény, elszigetelt vidékeken – írja a
Híradó.hu.Az ellenmérgeket más orvosságokhoz képest ritkán használják, kevés profitot hoznak, így gyártásukból több nagy gyógyszeripari cég is kiszállt.
Az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi segélyszervezet tavaly szeptemberben veszélyhelyzetet hirdetett a kritikus ellenméreghiány miatt.
Erre válaszolva két brazíliai laboratóriumban is hozzáfogtak a szintetikus ellenmérgek fejlesztéséhez, amelyeket olcsón és korlátlan mennyiségben lehetne előállítani.
A Sao Paoló-i Paulo Lee Ho a korallkígyók marása ellen próbálja felvértezni a brazil vidéket.
Ezek a kígyók csak igen kis mennyiségű mérget termelnek és nehezen szaporodnak fogságban, ezért a hagyományos antiszérum készítése nehézkes.
Ho és kollégái a napokban jelentették be: egy rövid DNS-szakaszt szerkesztettek, amit egerekbe fecskendeztek, és azok szervezete a méreg ellen antitesteket kezdett el gyártani.
Egy másik brazil csapat Porto Velhóban a gödörkésarcú viperákra koncentrál; ők szintetikus antitestdarabokkal próbálják a védettséget kialakítani.
A szérumkészítés bevett módszere eközben alig változott valamit az elmúlt száz évben.
A kígyóméregből nyert kis mennyiségű proteinkivonatot fecskendeznek nagytestű emlősök, főként lovak szervezetébe, melyek antitesteket képeznek ellene. Az antitesteket tartalmazó plazmát adják ezután a megmart embereknek.
A szintetikus antitestekkel dolgozó Carla Fernandes molekuláris biológus szerint a módszerük azért is jó, mert a megmart emberek nem kapnának állati eredetű vérplazmát.
A mesterséges szer ráadásul gyorsabban hat, ezért a marás helyén nem halna el annyi szövet, mint általában.
Az eredmények reménnyel kecsegtetnek, de még van min fejleszteni a szakembereknek.
Paulo Lee Hónak a Nature magazinban közölt eredményei szerint a szintetikus DNS a kísérleti egerek 60 százalékát mentette meg a korallkígyó halálos mérgétől, míg a hagyományos ellenszerek szinte százszázalékosan teljesítenek.
