Magyarérettségi: remek szövegalkotás, könnyű szövegértés

Az internetes szövegre vonatkozó szövegértési feladat alig mérte az adott kompetenciát, ugyanakkor a témája nagyon megfelelt a korosztálynak, noha új információt lényegében nem adott a szöveg. Ebben a szövegben nincsenek bonyolultabb logikai szerkezetek, amelyek szellemi feladatot jelentenének a diákoknak, és az idegen szavakat sem a kontextusukból kellett kitalálni, mert azokat megmagyarázták – állapította meg.

Megemlítette: emellett – kettő kivételével – mechanikus visszakeresésben merült ki a legtöbb idetartozó feladat. A kivételek közül az egyik azt kérte, hogy a szövegben nem szereplő állításokat helyezzék el a megfelelő bekezdésekhez. A másik véleményt kért az érettségizőktől, a feladatmeghatározás kétértelműsége miatt azonban fejtörést okozhatott, hogy a szövegben idézett véleményeket foglalják-e össze, vagy saját véleményüket kell kifejteniük.

A három szövegalkotási feladat – amelyek közül egyet kellett választani – egyikében olvasmányélményekre támaszkodva, egy Márai Sándor-idézet segítségével kellett érvelni a lassú olvasás mozgalma mellett vagy ellen. Ez a feladattípus évek óta, így idén is felveti a kérdést, hogy feltétlenül szükséges-e irodalmi szöveg az érveléstechnika eszköztárának használatához. Ugyanakkor az előző évek gyakorlatával ellentétben most mégis volt választási lehetőségük a diákoknak az érvelést vagy az ellenérvelést illetően – jegyezte meg Arató László.

Meglátása szerint Bródy Sándor Kaál Samu című novellája esetében mind a mű kiválasztása, mind a rá vonatkozó feladat választása remek. Itt a kihagyás és az elhallgatás szerepét kellett elemezni, illetve azt kellett megmagyarázni, hogy miért tudja az olvasó, hogy megtörtént az adott szövegben az esemény, annak ellenére hogy az író nem beszélte el. Maga a novella érdekes és izgalmas, a feladat pedig lényegre törő, ezért választhatták ezt a legtöbben – mondta.

Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című költeményének összehasonlítása során az elégia műfaji jegyeit, valamint a létösszegző vers sajátosságait kellett felismerni. Mindkettő az „én is” kifejezéssel kezdődik, és a költők életéről von mérleget, továbbá ismétlődik benne az álom, a be nem teljesült vágyak, a gyermekkor és az ifjúság, továbbá a szembenézés a halállal motívuma. Ez egy magáért beszélő feladat, mégis kevesen választották, mert félnek a versektől és az összehasonlítástól a diákok – hívta fel a figyelmet Arató László.