Kezdődik az űr-odüsszeia: lakható testvért keres a Földnek Kepler
Fellőtték az űrbe a floridai Cape Canaveral űrközpontból a Keplert, az első olyan amerikai űrteleszkópot, amelynek fő feladata az lesz, hogy Naprendszeren túli Földéhez hasonló méretű bolygók létét mutassa ki. Az űrszonda a kilövés után alig több mint egy órával Föld körüli pályára állt.
A Keplert közép-európai idő szerint szombaton hajnalban 3 óra 49 perckor indították Föld körüli pályára. A Delta 2 hordozórakéta harmadik fokozatától való leválása és Föld körüli pályára állása a terveknek megfelelően 721, 53 kilométer magasságban, 61 perc 49 másodperc után történt meg. A Kepler heliocentrikus pályán mozog, amelynek révén követi a Földet a Nap körül. Az amerikai űrügynökség, a NASA szerint nem lesz szükség semmilyen további pályakorrekcióra.
A Naprendszeren túli bolygók, vagyis exobolygók létéről az emberiségnek mintegy másfél évtizede van tudomása. Eddig több mint 300 olyan égitestet fedeztek fel, amely egy csillag - vagyis egy nap - körül kering. A világegyetemben tehát nem csak a mi Napunk kiváltsága az, hogy bolygókkal vegye magát körül, sőt a csillagászok gyanakvása szerint ez viszonylag általános jelenség - írja az MTI.
A mostanáig felfedezett exobolygók azonban szinte kizárólag Jupiter méretű vagy még annál is jóval nagyobb gázóriások, amelyeken a - legalábbis a földi értelemben vett - élet lehetősége kizárt. A Kepler feladata az lesz, hogy több mint 100 ezer csillag környezetéről küldjön a földi irányító központba olyan felvételeket, amelyek alapján a szakértők következtetni tudnak a Földhöz hasonló kőzetbolygók létére.
A 2006-ban felbocsátott francia-európai gyártmányú Corot űrtávcső nemrég felfedezett ugyan egy olyan exobolygót, amelynek átmérője csak kétszer nagyobb a Földénél, de ez az égitest olyannyira közel kering anyacsillagához, hegy eleve nem lehet "életgyanús" bolygónak tekinteni.
A Kepler viszont főként a kiszemelt csillagoknak azt a környezetét vizsgálja, amely feltételezhetően az úgynevezett lakható övezethez tartozik, vagyis központi naphoz nem túl közeli és nem is túl távoli zónákat. Ezekben az övezetekben a kedvező hőmérsékleti viszonyok következtében előfordulhat az élet egyik alapeleme, a cseppfolyós halmazállapotú víz, és ha ott léteznek olyan kőzetbolygók, amelyek felszínén megmarad a víz, akkor azokon a planétákon korántsem kizárt, hogy megjelent az élet is, akárcsak a Földön milliárd évekkel ezelőtt.
A Kepler küldetését három és fél évre tervezték.
