Katasztrófát okozhat a csernobili erdő
A radioaktív sugárzás károsítja a bomlásért felelős mikroorganizmusokat, ezért a Csernobil környéki fákról lehullott levelek lassabban, vagy alig bomlanak le. Nagy veszélyt jelenthet a 28 év alatt felhalmozódott avar, ha egyszer belobban.
Alig bomlanak le a Csernobil környéki elhalt fák és növények – állapította meg egy amerikai kutatócsoport. A majdnem három évtized alatt felhalmozódott, épségben maradt erdei avar mennyisége azért aggasztó, mert katasztrofális méretű erdőtűz keletkezhet belőle, amelynek füstje a sugárszennyezést terjesztheti.
Az ukrajnai atomerőműben 1986-ban történt robbanás a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját okozta. Akkor minden figyelem Csernobilra irányult, azóta a világ továbblépett.
Egy dolog azonban változatlannak tűnik: a szennyezett terület elhalt fái, növényei és levelei nem úgy bomlanak le, ahogy máshol szoktak – idézte a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál az Oecologia című szaklapban megjelent tanulmányt – számolt be róla a HVG.hu.
Tim Mousseau, a Dél-Karolinai Egyetem biológusa, aki Csernobil és Fukusima témában is folytat kutatásokat, a hírhedt vörös erdőben járva azt tapasztalta, hogy a fatörzsek évtizedek múltán is jó állapotban voltak. „Ha az én kertemben kidőlne egy fa, nagyjából tíz év alatt fűrészporrá bomlana” – mondta.
A kutatók avart gyűjtöttek más, nem szennyezett erdők aljáról is, és elzárt közegben figyelték a bomlást. A leveleszsákokat Csernobil környékén helyezték el. Döbbenetes eredményt kaptak: azok a levelek, amelyeket erősen szennyezett ponton hagytak, 40 százalékkal kevésbé bomlottak le, mint a tiszta vidékre helyezett avarminta. A bomlás foka arányban állt az adott helyszín radioaktív szennyezettségének fokával – olvasható a tanulmányban.
A sugárzás károsan hat a mikroorganizmusokra: a baktériumokra, gombákra. „Valószínűleg a bomlást előidéző mikrobák csökkent mennyisége miatt nem bomlik le az avar, amely olyan, mint a gyújtós: száraz, könnyű és elég gyorsan ég” – magyarázta a kutató.
Mousseau és más kutatók is aggodalmukat fejezték ki, hogy az erdőtalajon felhalmozódott avar veszélyes lehet, és a jövőben katasztrofális erdőtüzeket idézhet elő. Ha erdőtűz ütne ki, 28 év lebomlatlan avarja ideális „táplálékul” szolgálna neki. A füst messzire szállítaná a balesetből származó céziumot és más szennyező anyagokat – mondta Mousseau.
