Itthon a parlagfű, a skandináv országokban a poratka az első számú allergén

A tendencia nem új, az allergiások számának drasztikus emelkedése évtizedek óta követhető folyamat. Mi a helyzet a környező országokban, máshol is ekkora gondot jelent az allergia?

– Igen, sőt, bizonyos szempontból még szerencsésnek nevezhetjük a hazai helyzetet. Tőlünk nyugatabbra, Hollandia, Belgium, de Svédország egyes részein az allergiások aránya már most is eléri a 30-40%-ot. A különbség annyi, hogy míg nálunk a parlagfű, a környező országokban más-más allergén okozza a legtöbb panaszt. A skandináv országokban a csapadékosabb időjárás és a tenger közelsége miatt magasabb a páratartalom, ebből adódóan a lakások belső levegőjének fokozott poratka terhelése a fő gond.

Ezek szerint az időjárási, földrajzi viszonyok okolhatók azért, hogy hazánkban a parlagfű az első számú allergén?

– Részben igen, de hozzájárul az is, hogy a parlagfű meglehetősen igénytelen és gyorsan terjeszkedő gyomnövény. Nyáridőben olyan gyorsan képes új hajtásokat növeszteni, hogy emiatt az egyszeri kaszálás a szezonban nem elég a pollenmentesítéshez.

Hazánkban jelenleg 5-700 ezer hektár a részben, vagy egészen parlagfűvel fertőzött terület nagysága, ez természetesen nagyban hozzájárulahhoz, hogy a legtöbb panaszt ez a növény okozza. Emellett lényeges az is, hogy a fehérjeszerkezetéből adódóan a parlagfű a legagresszívabb allergén. Ezt a tulajdonságát a magas légszennyezettség is tovább erősíti. A parlagfű pollen felületén könnyen megtapadnak a levegőben lévő szennyeződések, a dizelkorom, és a pollen allergén molekuláival együtt váltják ki a súlyos allergiás gyulladást.

A levegőben lebegő szerves szennyező anyagok a parlagfű virágporát borító védőfehérjét is károsítják – az így megbontott burokból az allergiát okozó, a szervezet számára testidegen fehérjék erősítik a reakciókat – a betegek tünetei ezért is erősebben lehetnek, mint évtizedekkel ezelőtt.

Milyen adottságok, vagy a családban előforduló betegség esetén lesz valakinél magas az allergia rizikója? Létezik módszer a megelőzésére?

– Allergia esetén a hajlamot örököljük, ez valóban fontos szerepet játszhat a betegség megjelenésében. Ha mindkét szülő allergiás, a gyermeknél közel 80 százalék a tünetek megjelenésének az esélye. Az allergia megelőzése azonban már korábban, az előző generációknál kezdődhet, tehát már mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy az unokáinkban se növeljük a betegség rizikóját. Ehhez a legalapvetőbb lépés a dohányzás kerülése.

Érdekes megfigyelés, hogy a pollenszezonban született gyermekeknél 5-10%-kal magasabb a későbbi életkorban megjelenő légúti allergia kockázata, tehát ilyen szempontból a születés időpontja is rizikónak tekinthető. Az újszülött immunrendszerének „egyedfejlődése” már a szülőcsatornán átjutás során, az anyai baktériumok kontaktusával megkezdődik, a természetes szülőutakon történő szülés tehát kedvezőbb feltételeket biztosít a születendő gyermek számára az allergia megelőzésének szempontjából.

Fontos, hogy a felnövekvő gyermek környezetét ne tartsuk túlzottan sterilen, az állandó fertőtlenítéssel ugyanis megakadályozzuk, hogy a szervezete átessen azokon a mikrofertőzéseken, amelyekre az immunrendszer megfelelő éréséhez szükség van. Emellett az anyatejes táplálás is nagyban hozzájárul a betegség megelőzéséhez.

Mit tegyen az, akinél a tünetei alapján felmerül az allergia gyanúja?

– Ha pollenallergiáról beszélünk és nem a lakáson belüli allergének által kiváltott panaszokról, – hiszenazok egész évben tüneteket okoznak – akkor mindenképp figyelmet érdemel, ha a beteg visszatérő, az év azonos időszakában jelentkező, megfázáshoz hasonló tüneteket tapasztal. Az allergia szemviszketést, könnyezést, orrfolyást, orrdugulást, tüsszögést, torokkaparást is okozhat, láz, hőemelkedés nélkül, ezek a legjellemzőbb panaszok. Ilyenkor érdemes allergológushoz fordulni, aki a megfelelő vizsgálatok elvégzésével képes azonosítani a tüneteket okozó allergént és személyre szabott kezelést összeállítani.

Senkinek sem javaslom, hogy az interneten terjedő félinformációk alapján kezdjen öngyógyításba, de a patikai, recept nélkül kapható készítmények is csak átmeneti enyhülést hoznak, ha valóban allergiás. Sőt, esetükben könnyen fennáll a hozzászokás veszélye. Igaz ez különösen a nyálkahártya lohasztó szerekre, amelyek használata csak a csomagoláson jelölt ideig – ez általában egy hét, tíz nap – javasolt, de ez idő alatt is csak az orrdugulást enyhítik, az allergia többi tünetét nem. Ennél sokkal jobb hatást érhetünk el a szakorvos által javasolt kezelési tervet követve.