Heller Ágnes ajánlója

2016. április 3., 13:34

A Széchenyi-díjas filozófus, esztéta maga is átélte a holokausztot, és több művében elemezte, milyen történelmi hagyatékot jelent Auschwitz. Fel lehet-e dolgozni a múltat? A professzor egyik legnagyobb szépirodalmi élménye is ehhez a témához kötődik.

– Rudnóy Teréz Szabaduló asszonyok című regénye fantasztikus alkotás, noha itthon alig ismerik. Egy női főhős szemével mutatja be, hogyan élték meg a koncentrációs táborok foglyai a felszabadulás utáni első órákat. Elképesztő emberi drámák, morális konfliktusok teszik igazi nagy művé ezt a regényt. Nem a holokausztról mondott számomra igazán újat, hanem magáról az emberről – fejtette ki a 168 Órának Heller Ágnes.
A regény főszereplője, Lulu, a háború előtt prostituált volt, majd deportálják, végül őt is az amerikai katonák szabadítják fel. A lány egy amerikai tisztnek meséli el az életét. Lulu csak egyetlen nappal éli túl a felszabadulást.

A könyv szerzője, Rudnóy Teréz 1910-ben született Léván. Zsidó családból származott, eredeti neve Lőwy Teréz. Már a harmincas években publikált, aztán 1943-ban az Új Magyarság című szélsőjobboldali lap leleplező cikket közölt róla. Rudnóyt szüleivel, férjével és két kisfiával együtt Auschwitzba deportálták. Csak ő meg a nővére maradtak életben. Rudnóy pár hónappal a háború után kezdte el írni főművét, a Szabaduló asszonyokat, de a megjelenését már nem érte meg. Nem sokkal előtte, 1947 márciusában máig tisztázatlan körülmények között a Dunába fulladt. Véletlen csónakbaleset volt? Vagy öngyilkosság? Nem tudni.

Mindenesetre az írónő, akárcsak regényének főhőse, Lulu, ugyanarra keresték a választ: meg lehet-e bocsátani szörnyű történelmi bűnöket, vagy a gyűlölet pusztítja el a jövőnket is?