Vörös veszélyzónában él a Föld lakosságának negyede
A World Resources Institute vízkockázati kutatása szerint szélsőséges vízhiánnyal küzd huszonöt ország, amelyek lakossága kiteszi a Föld népességének negyedét.
Az Aqueduct-jelentés várakozásai szerint 2050-re a globális GDP közel harmada lesz kitéve nagyfokú vízhiánynak – idézi a brit The Guardian cikkét a portfolio.hu.
Egy kutatás szerint huszonöt ország, ahol a világ népességének negyede él, szélsőséges vízhiánnyal küzd. A World Resources Institute (a Világ Erőforrásainak Intézete) adatai szerint ezek az országok évente rendszeresen a vízkészletük 80 százalékát használják fel.
A WRI Aqueduct vízkockázati térképéből kiderül, hogy a víz iránti kereslet világszerte növekszik, és 1960 óta több mint kétszeresére nőtt. Míg Európában és az Egyesült Államokban a víz iránti kereslet stagnál, addig Afrikában ugrásszerűen megnőtt. Az előrejelzések szerint 2050-re a vízigény világszerte 20-25%-kal fog növekedni.
Bahrein, Ciprus, Kuvait, Libanon és Omán az öt leginkább vízhiányban szenvedő ország.
A 25 legnagyobb vízhiánnyal küzdő ország közé tartozik továbbá Bahrein, Ciprus, Kuvait, Libanon, Omán, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Izrael, Egyiptom, Líbia, Jemen, Botswana, Irán, Jordánia, Chile, San Marino, Belgium, Görögország, Tunézia, Namíbia, Dél-Afrika, Irak, India és Szíria.
A kutatás alapján a világ öntözéses gazdálkodásának 60%-a, különösen a cukornád, a búza, a rizs és a kukorica termesztése rendkívül nagy vízhiánnyal küzd. 2050-re a világnak 56%-kal több élelmiszerkalóriát kell termelnie, mint 2010-ben, hogy 10 milliárd embert táplálhasson.
Az ilyen mértékű vízhiánnyal való együttélés pedig veszélyezteti az emberek életét, munkahelyeit, élelmiszer- és energiabiztonságát.
(Kiemelt kép: lajtos kocsi tartályából csapolnak ivóvizet egy szegénynegyed lakói Újdelhiben 2018. június 23-án. Fotó: MTI/EPA/Radzsat Gupta)
