Függőséghez vezethet a magzatként kapott nikotin

A dohányfüst úgy hat a patkánymagzatok agyfejlődésére, hogy a kifejlett állatok nagyobb valószínűséggel válnak függő személyiséggé – derítette ki egy amerikai kutatás.

2013. augusztus 22., 17:42

A nikotin hatására növekszik az étvágyat fokozó agysejtek termelődése, ez pedig később a cigaretta, az alkohol és a zsíros ételek túlzott fogyasztásához vezet – idézte a Nature tudományos portál a Journal of Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmányt.

Ismeretes, hogy a várandósság alatti dohányzás változást idéz elő a magzati agyfejlődésben, növeli a koraszülés, az alacsony születési súly és a vetélés kockázatát. Dohányzó anya gyermeke nagyobb valószínűséggel lesz serdülőként, majd felnőttként cigaretta-, illetve alkoholfüggő is, ám nem volt világos, pontosan miért.

A hatásmechanizmus feltárása céljából a New York-i Rockefeller Egyetem viselkedési neurobiológusa, Sarah Leibowith és kutatócsoportja vemhes patkányanyákba injekciózott olyan mennyiségű nikotint, amennyi egy várandós nő szervezetébe jutna, ha napi egy cigarettát szívna el. Ezután megvizsgálták a patkányutódok agyát és későbbi viselkedését.

Azt fedezték fel, hogy nikotin hatására az agy két területén, az úgynevezett amigdalában és a hipotalamuszban fokozódott bizonyos specifikus idegsejtek termelődése. Ezek a sejtek állítják elő azokat a hormonokat, amelyek növelik az étvágyat és a táplálékbevitel mennyiségét.

A nikotint kapó patkánymagzatoknál több ilyen idegsejtet és magasabb hormonszintet is találtak, mint a nikotinnal nem találkozó egyedeknél. A dohány hosszú távon befolyásolta az állatok viselkedését. Serdülő korukban nemcsak több nikotinhoz igyekeztek jutni, de több zsíros ételt és alkoholt is fogyasztottak.

„Ezek a speciális hormonok fokozzák a táplálékbevitelt, ám azt fedeztük fel, hogy a drogok fogyasztására is ösztönöznek, és a függőséget elősegítő agyi jutalmazási folyamatokat is támogatják” – magyarázta Leibowitz.

Hozzátette, a várandósságuk alatt cigarettázó anyák gyermekei nagyobb eséllyel lesznek maguk is dohányosok serdülő, majd felnőtt korukban. Felfedezésük lehet az összefüggés egyik magyarázata.

A várandósság alatt használt nikotintapasz és e-cigaretta ugyanilyen következményekkel járhat. „Ugyanolyan mennyiségű nikotin éri az agyat és módosítja a magzati idegsejtek fejlődését, ha dohányzással, tapasszal, vagy mint kísérletünkben, bőr alá adott injekcióval jut be a szer a várandós testébe” – fűzte hozzá Leibowitz.

A kutatócsoport egy korábbi munkájában kimutatta, hogy a vemhesség alatt zsíros táplálékot és alkoholt kapó patkányok utódai később nagy eséllyel vitték túlzásba ezeknek az ételeknek-italoknak a fogyasztását. „Tanulmányunkkal azt bizonyítottuk, hogy a méhen belüli idegfejlődés igen érzékeny ezekre az anyagokra, és mindegyik arra ösztönzi az utódot, hogy felnőve túl sokat fogyasszon belőlük, vagy akár függővé is váljon tőlük” – állapította meg Leibowitz.

A kutatócsoport jelenleg a nikotin, a zsír és az alkohol hatásait hasonlítja össze, hogy pontosabb információkra tegyen szert a folyamatról. Azt is vizsgálják, hogyan lehet ezeknek az anyagoknak a magzatot ért hatását semlegesíteni, hogy megelőzzék a későbbi függőséget vagy elhízást.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.