Az elhízott dohányos hamar megsüketül a munkahelyen

Belga tudósok szerint a dohányzás és az elhízás halláskárosodást okozhat. Ennek ellenére a kutatók szerint a halláskárosodás szempontjából változatlanul a munkahelyi zajártalom a legnagyobb kockázati tényező.

2008. június 11., 09:32

A vizsgálatban négyezer 53 és 67 év közötti férfi és nő vett részt, akik hallásvizsgálaton estek át. Ezt követően a kutatók kikérdezték a résztvevőket életmódjukról, esetleges káros szokásaikról, valamint munkahelyükről, és annak zajszintjéről. A kutatás egyik irányítója, Erik Fransen szerint a dohányosoknál és az elhízottaknál a magas frekvenciájú hangok percepciója sérül, bár a károsodás korántsem volt olyan mérvű és kiterjedésű, mint amilyent a munkahelyi zajártalom vált ki.

Mi van a füstben?

A dohanyzas.hu weblap szerint az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik a különböző fizikokémiai, termodinamikai folyamatok, a pirolízis, oxidáció, dekarboxiláció, dehidratáció, szublimáció kapcsán.

Mint az oldal írja, a képződő anyagok a füst gázfázisában (szén-monoxid, széndioxid, nitrogén-oxid, ammónia, szénhidrogének, alkoholok, aldehidek stb.) és diszperz közegében (víz, oldószerek, nikotin, kátrány, policiklikus aromás szénhidrogének, fémionok, radioaktiv összetevők stb.) találhatók.

A lap megjegyzi: a diszperz fázisú füst milliliterenként 3-5 milliárd 0,2-0,4 mikron átmérőjű szemcséből tevődik össze. Egy cigaretta elszívása során 250-300 ml ilyen telítettségű füstöt szív be a dohányos. A dohányfüst 43 különböző rákkeltő anyagot tartalmaz.

A cigarettázás során kétféle füstféleség keletkezik: a főfüst (cigaretta szívásakor beszívott füst) és a mellékfüst (a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe kerül).

A főfüst rendkívül tömény, mely számos biológiailag aktív anyagot tartalmaz. Nincs még egy ilyen összetételű légköri, fizikokémiai szennyezés, melyet ilyen formában lélegeznénk be; a füstféleségek elemzése során ugyanis kiderült: az egészségkárosító elemek (ún. ingeranyagok, toxikus anyagok, rákkeltők stb.) a mellékfüstben nagyobb mennyiségben mutathatók ki, mint a főfüstben.